Tegnap fejezte be kétnapos budapesti látogatását a szerbiai képviselőház két testülete, az európai integrációs bizottság és a törvényhozási bizottság közös delegációja. A hivatalos látogatáson a magyar fővárosban tartózkodó küldöttség többek között megismerkedett az Alkotmánybíróság tevékenységével, a parlamenti szakszolgálatok munkájával és részt vett a Magyar Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának ülésén.
„Parlamenti küldöttségként elsősorban az érdekel bennünket, hogy milyen szerepe van a képviselőháznak az európai integrációs folyamatokban, a jogrendszerek harmonizációjában. A Budapesten szerzett tapasztalatok, a kapott javaslatok, szuggesztiók, a Magyar Országgyűlés bizottságainak megismert munkamódszere és munkastílusa minden bizonnyal hasznunkra lesz saját munkánk során is, különös tekintettel arra, hogy a szerbiai képviselőháznak hamarosan új ügyrendi szabályzatot kell elfogadnia” – mondta el a Magyar Szónak nyilatkozva Vlatko Ratković, a szerbiai képviselőház törvényhozási bizottságának elnöke. A politikus egyúttal hangsúlyozta azt is: a küldöttség a jószomszédi viszonyokat is igyekszik erősíteni Szerbia és Magyarország között. „Látogatásunk során meggyőződtünk: a magyar Országgyűlés pártjai között konszenzus van arra vonatkozóan, hogy az Európai Uniónak nincs alternatívája, ebben jobb- és baloldal egyetért, s ez csak erősíti integrációs elszántságunkat” – hangsúlyozta a küldöttségvezető.
„Nagyon hasznos volt ez a látogatás, hiszen a vendéglátóink felhívták a figyelmünket azokra a hibákra, rossz lépésekre, amelyeket Magyarország követett el az uniós csatlakozási tárgyalások során. Ezen figyelmeztetéseknek köszönhetően mi elkerülhetjük ugyanezeket a hibákat. Már ez is eredmény, hiszen ha hibázunk, azok a saját, autentikus hibáink lesznek” – mondta el lapunknak Gordana Čomić. A szerbiai képviselőház alelnöke szerint a már elkövetett hibák elkerülésével időt lehet megtakarítani, márpedig Szerbia számára az idő igen értékes. „Szerbia és Magyarország baráti viszonyban van egymással, magyar barátaink értékes tanácsokkal láttak el bennünket; amikor ők azt mondják, hogy a tárgyalások során ezt vagy azt ne tegyük, mert hibát vétünk, hihetünk nekik, hogy ezt a legjobb szándékkal teszik” – emelte ki a házalelnök.
Gordana Čomić elmondta: a szerb delegáció budapesti látogatása során megismerkedett a magyar Alkotmánybíróság munkájával, a törvények elfogadásának módjával. A képviselőház szakszolgálatai arra igyekeztek választ kapni, hogyan érhető el, hogy egy-egy adott jogszabály minél előbb parlamenti eljárásba kerüljön, hogy az a jogszabály összhangban legyen az európai törvényhozással, s hogy ugyanakkor azok, akikre a törvény vonatkozik, tisztában legyenek a jogellenes magatartás következményeivel is. „A törvényalkotás nyilvánosságáról a magyar féltől igen sokat lehet tanulni” – emelte ki Čomić, aki szerint Szerbiában is oda kellene figyelni arra, hogy egy-egy jogszabály kialakítása és elfogadása minél szélesebb társadalmi nyilvánosság részvételével történjen.
A szerb küldöttség részt vett az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának ülésén. Eörsi Mátyás SZDSZ-es bizottsági elnök üdvözölte az ország vízummentességét, illetve a vajdasági statútum elfogadását, s kiemelte: Magyarország támogatja Szerbia integrációs törekvéseit. Firtl Mátyás, a bizottság fideszes alelnöke megerősítette: a várható kormányváltást követően sem várható ezen a téren változás, Budapest minden erejével támogatni fogja Belgrádot abban, hogy Szerbia mielőbb az EU tagja legyen. „Alapvető érdekünk Szerbia csatlakozásának támogatása, a határon túli magyar közösség érdekében is” – emelte ki a fideszes politikus.
Vlatko Ratković a bizottsági ülésen hangsúlyozta: 2009 Szerbia számára rendkívül jelentős volt; egyfelől az uniós vízummentesség megszerzése, másfelől az EU-csatlakozási kérelem átadása miatt, de legalább ekkora fontossággal bírt az átmeneti kereskedelmi megállapodás életbe léptetése is. „Szeretnénk, ha a parlamenti bizottságaink együttműködése a jövőben az eddiginél is intenzívebb lenne” – tette hozzá a delegációvezető.
Nógrádi Zoltán, a bizottság fideszes tagja arra hívta fel a figyelmet: a határ menti kistérségi együttműködésekbe a bánáti települések csak akkor kapcsolódhatnak be, ha ezt a szerb kormány jóváhagyja, s arra kérte a szerb küldöttséget, járjon közbe annak érdekében, hogy ez megváltozzon. Erre ígéretet is kapott.
Gordana Pop-Lazić, a Szerb Radikális Párt képviselője arról beszélt: pártja globalizációellenes, radikális, de tisztában van azzal, hogy az Európai Unió léte realitás, ami elől nem kell menekülni. „Mi mindig azt kérdezzük az EU-tól, s így az unió elnökségi posztjának várományosától is: miért szab Szerbiának olyan csatlakozási feltételeket, amilyeneket más államokkal szemben nem támasztott? Koszovóról beszélek, az egyoldalúan kihirdetett függetlenség elismeréséről” – mondta az SZRP tagja, aki azt is kiemelte: a Szerbiában élő nemzeti kisebbségeknek soha nem volt és soha nem lesz az államalkotó szerb népétől eltérő státusa. „A jószomszédi viszonyok szorgalmazása mellett azzal is tisztában vagyunk, hogy minden országnak elsősorban saját nemzeti érdekeit kell szem előtt tartania, s még ha ezek a nemzeti érdekek nem is azonosak, az nem jelenti azt, hogy nem kell tisztelnünk egymást” – szögezte le Pop-Lazić. Eörsi Mátyás válaszában Trianonra emlékeztetett, s arra, hogy az ilyen traumák feloldása csak a határok nélküli Európában várható. A bizottsági elnök szerint egyébként a nyugat-balkáni régió államai 2014-ben az EU teljes jogú tagjaivá válhatnak.
