Két igen rangos esemény színhelye lesz a héten a magyar főváros: Bajnai Gordon kormányfő kezdeményezésére holnap a Visegrádi Négyek miniszterelnöki szintű találkozója és energiabiztonsági csúcstalálkozó, csütörtökön pedig az Európai Bizottság Duna Stratégia konferenciája és Duna Csúcstalálkozó lesz.
Számunkra a csütörtöki rendezvények érdekesebbek. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában ugyanis a Duna menti országok, így Szerbia is érintett, ráadásul várható, hogy e stratégia elfogadására 2011-ben, a magyar uniós elnökség alatt kerül sor.
A Duna Régió Stratégia létrehozásáról az Európa Tanács 2009 júniusában döntött; ez a testület meghatalmazta az EU regionális együttműködéssel foglalkozó főigazgatóságát, hogy kidolgozza a Duna-stratégiát, amely az idei év végére készül el. A stratégia lényegében alulról felfelé építkezik, önkormányzatok, városok, községek, régiók, különböző szervezetek vesznek részt kidolgozásában. Ilyen szempontból érdekes, hogy a Duna-csúcs lesz az egyetlen politikai jellegű esemény az egész Duna-stratégia kidolgozásában: 8 EU-s és 6 unión kívüli ország képviselteti magát kormányfői, kormányfő-helyettesi vagy külügyminiszteri szinten az összejövetelen. A Duna-stratégia által érintett államok között van Bulgária, Románia, Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Németország, valamint meghívottként Szlovénia és Csehország, noha a két utóbbit a Duna nem érinti. A nem uniós államok közül a Duna-csúcson két, a magyar kormány által speciális státusúnak minősített ország képviselteti magát: Szerbia és Horvátország. Rajtuk kívül jelen lesznek Ukrajna és Moldávia, valamint Bosznia–Hercegovina és Montenegró képviselői is.
Budapesti külügyi források úgy látják: Szerbia az EU kritériumrendszeréhez gyorsabban tud alkalmazkodni, ha részt vesz olyan makroregionális együttműködésben, mint amilyen a Duna-stratégia. A csúcstalálkozó alkalom lesz arra, hogy a résztvevő kormányok kifejtsék véleményüket: ők milyen Duna-stratégiát szeretnének. Egy ilyen találkozó erősíti a Duna-stratégia jelentőségét, különösen most, a stratégiaalkotás kezdetén. A házigazdák azt várják a csúcstalálkozó résztvevőitől: fogalmazzák meg a stratégiával kapcsolatos prioritásaikat. Emellett a szervezők azt is lehetővé teszik, hogy a csúcs résztvevői találkozzanak a Duna-stratégia közreműködői konferenciájának mintegy 400–500 tagjával is – ugyanis ezt az összejövetelt ugyanabban az időben szervezik, mint a csúcstalálkozót. A közreműködői konferencián a dunai térség fejlesztésében érdekelt szervezetek, önkormányzatok vesznek részt.
A Duna-csúcs várhatóan elfogadja a Budapest-nyilatkozatot. Ennek a dokumentumnak két fontos üzenete lesz: egyfelől aláhúzza annak a jelentőségét, hogy az uniós tagállamok támogatják a Duna-stratégiát, másfelől pedig a nyilatkozat jelzi minden uniós állam számára, hogy a megalkotandó régióstratégia nem zárt klub, a projektumsorozathoz bárki csatlakozhat.
Magyarország számára fontos, hogy a Duna-stratégiával összefüggő nemzeti célok is megvalósuljanak. Budapest prioritásai három nagy cél köré csoportosíthatóak: az egyik ilyen célcsoport a dunai identitás megerősítése (ugyanis a Duna térségének vannak olyan fókuszai, amelyek a más európai térségektől elkülönülő identitásszervező erővel bírnak), ezért külügyi forrásaink remélik, hogy a közreműködői konferencián a kutatásfejlesztés és innováció területén lesznek arra vonatkozó javaslatok, hogy a térségben zászlóshajó-projektumok induljanak. A másik nagy cél, amely köré prioritások szervezhetőek, a fenntartható gazdasági fejlődés térségévé tenni a Duna-régiót. Ennek eszközei lehetnek a nagy infrastrukturális projektumok, a közlekedési kapcsolatok erősítését célzó elképzelések. A harmadik magyar cél a Duna-térség biztonságossá tétele, Budapest számára ugyanis fontos, hogy az egészséges víz mindenki számára biztonságosan hozzáférhető, hosszútávon megőrizhető legyen.
