Ukrajnában a jövő héten zárul le az idei emelt szintű érettségi jelentkezési határideje. Természetesen ez a kárpátaljai magyar iskolák végzőseit is érinti. 2008 óta ugyanis kizárólag csak az emelt szintű érettségivel lehet bejutni valamelyik felsőoktatási intézménybe. A nemzetiségi iskolák végzősei számára az a leghátrányosabb, hogy rájuk nézve is kötelező az ukrán nyelv és irodalom vizsga. Ráadásul ugyanolyan nehézségű tesztkérdéseket kapnak ők is, mint ukrán anyanyelvű társaik, azaz az országban működő kisebbségi tanintézmények növendékei óriási hátránnyal indulnak már a felsőoktatási képzés iránti igény megjelölésekor is.
Ezen, mint azt a Magyar Szó hasábjain korábban már számos alkalommal megírtuk, az ukrán oktatási tárca úgy szeretne „segíteni”, hogy kétnyelvűvé tenné a kisebbségi iskolákat, csakhogy ez már rövid távon is a nemzetiségi oktatási rendszer teljes szétzilálásához vezetne. Egyúttal pedig rohamosan felgyorsítaná az Ukrajnában élő – talán csak a többmilliós orosz etnikum kivételével – nemzeti kisebbségek, köztük a magyarság identitásvesztését és asszimilációját. Abban persze a kisebbségi szervezetek egyetértenek, hogy saját jól felfogott érdekében mindenkinek meg kell tanulnia az államnyelvet, ám a szakminisztérium által szorgalmazott erőszakos módszereket határozottan elutasítják. Helyette a kisebbségi nyelvhasználathoz alkalmazkodó, sajátos pedagógiai módszerek bevezetését tartják eredményre vezető megoldásnak.
Kárpátalján például a probléma kezelése érdekében hozzáláttak egy regionális szakprogram kidolgozásához, melyben részt vesznek a helyi magyar pedagógusszervezetek is. Ám közben folytatódik a szülők aláírásgyűjtése a kisebbségek jogait sértő erőszakos ukránnyelv-oktatás ellen, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség pedig bírósági útra kívánja terelni a szakminisztérium szerintük törvény- és alkotmányellenes döntéseit ezen a téren. Mindenesetre, amíg a jelenlegi szabályozás van érvényben, a Kárpátalján működő 118 nemzetiségi iskola végzősei is készülhetnek az emelt szintűre, már ha folytatni akarják tanulmányaikat valamelyik főiskolán vagy egyetemen.
Mint jeleztük, a jövő héten jár le a regisztráció határideje, de azt még nem lehet pontosan tudni, hány magyar végzős választotta a korántsem könnyű megmérettetést. A jelentkezőknek öt vizsgatárgyat kell megjelölniük a nyolc lehetségesből. Tavaly hármat kellett tizenegyből. Az ukrán nyelv és irodalom az idén is kötelező. Emellett lehetőség van még biológiából, Ukrajna történelméből, földrajzból, matematikából, fizikából, kémiából és idegen nyelvből (angol, német, francia vagy spanyol) választani további tárgyakat. Az az abszurd helyzet áll elő, hogy aki az ungvári egyetem vagy éppen a beregszászi magyar főiskola magyar szakán szeretné folytatni tanulmányait, annak, mondjuk, spanyolból kell eredményesen vizsgát tennie…
A tavalyi évhez hasonlóan annyi segítséget kaphatnak a magyar érettségizők, hogy igény esetén számukra lefordíthatják – persze a kötelező ukrán nyelv és irodalom tárgyat kivéve – a tesztkérdéseket. Ám a korábbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy ez legtöbbször nehézkesen és hiányosan működött, sok esetben érdemben nem könnyítette meg a vizsgázók dolgát. A magyar mellett még további öt nyelvre – orosz, lengyel, román, krími tatár és moldáv – fordíthatják le a vizsgaanyag kérdéseit.
Kedvezőbb hír viszont, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetemen tavaly szeptemberben megnyílt magyar karon további bővítést terveznek. A kar égisze alatt működő magyar filológiai, magyar történelem és európai integrációs, illetve a matematikai tanszék után hamarosan megnyílhat a jogi is. Első lépésben az említett és a diákok körében igen népszerű fakultáson magyar csoportot indítanának, amint arra az újságíróin már volt példa. A közelmúltban a jogi tanszék keretein belül már megkezdte működését az ukrán–magyar jogi konzultációs központ, s egyúttal a tanszéken jelenleg már tanuló magyar anyanyelvű hallgatókat értékes szakkiadványokkal látták el.
