Budapesti tudósítónktól
2010. első féléve Szerbia szempontjából nagyon fontos időszak lesz: várhatóan ekkor fogják az uniós tagállamok a december végén beadott tagfelvételi kérelmet megvitatni. Ráadásul ugyancsak az idei év első félévében vitatják meg az EU-val kötött stabilizációs és társulási megállapodás ratifikációjának megkezdését. Belgrád mindkét kérdéskör kapcsán számít Budapest eddigi proaktív támogatására – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet Vuk Jeremić szerb és Balázs Péter magyar külügyminiszter közösen tartott tegnap Budapesten.
– Szoros és gyakori kapcsolattartásunk egyik eseménye volt a szerdai közös munkareggeli, amelyen elsősorban Szerbia uniós közeledésének legújabb lépéseiről esett szó – mondta a vendéglátó Balázs Péter. A csatlakozási kérelem átadását követően ugyanis egy folyamat kezdődik meg, melynek során egyáltalán nem mindegy, hogy mi mikor történik, hogy a miniszterek tanácsa hogyan foglal állást, hogy az Európai Bizottság szakértői mikor kezdik el véleményezni a kérelmet, Szerbia mikor kapja meg a kérdőívet, amelynek válaszait ki kell dolgozni… Hosszú és bonyolult folyamat ez, amelyben Szerbia számíthat Magyarország támogatására – hangsúlyozta Balázs Péter, majd hozzátette: Magyarország is számít Szerbiára abban, hogy a Nyugat-Balkánon főszerepet játszik az egész régió stabilizálásában. Ez ugyanis a magyar diplomáciának igen fontos törekvése.
A külügyminiszterek áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, s ezen belül külön értékelték a vajdasági helyzetet is. A magyar külügyér kiemelte, hogy Budapest támogatja Szerbia azon törekvéseit, melyek a szervezett bűnözés visszaszorítására irányulnak. Emlékeztetett, hogy szerb kollégája segítségével tavaly felélesztették a magyar–szerb–román háromoldalú kapcsolatokat, tegnapi találkozójukon pedig dátumokat egyeztettek egy magyar–szerb–horvát, valamint egy magyar–szerb–görög külügyminiszteri találkozóra vonatkozóan. A háromoldalú együttműködések egyaránt szolgálják a régió stabilizálását és az EU-hoz való közeledését.
Vuk Jeremić, aki barátjának nevezte Balázs Pétert, emlékeztetett, hogy a két ország szoros együttműködése eddig kifejezetten termékenynek bizonyult a bilaterális kapcsolatok erősítése és Szerbia uniós közeledése szempontjából egyaránt. „Szerbia arra számít, hogy mielőbb sor kerül a stabilizációs és társulási megállapodás ratifikációjára, és arra is, hogy az Európai Bizottság kedvező értékelést ad csatlakozási kérelméről. Vendéglátóm biztosított róla, hogy Magyarország mindkét kérdésben támogatni fog bennünket” – szögezte le a szerb külügyminiszter, aki hangsúlyozta: Szerbia tudatában van annak, hogy ezek hosszú, összetett eljárások, de annak is, hogy az országnak nincs ráérő ideje, a társulási folyamatokat ezért igyekszik minél inkább felgyorsítani.
Újságírói kérdésre válaszolva Vuk Jeremić elmondta: az uniós közeledési folyamatok során nem lenne szabad Szerbiát választás elé állítani, hogy az EU-t vagy Koszovót választja-e, ugyanis ez a választás az EU kárára történne. „Kompromisszumos megoldást szorgalmazunk, minden javaslatot készek vagyunk megvitatni, csakis és kizárólag az egyoldalú függetlenedésről nem vagyunk hajlandóak tárgyalni, s ez ellen minden jogi, politikai és diplomáciai eszközzel küzdeni fogunk“ – mondta a szerb külügyminiszter.
A Magyar Szó azon kérdésére, hogy a találkozón esett-e szó a vajdasági magyarellenes kilengésekről, Balázs Péter azt válaszolta: magyarellenes kilengésekről nem tud, viszont a temerini magyarverésekről esett szó közte és vendége között. „Vigyázni kell, hogy milyen szinten definiáljuk a problémákat. Olyan viszonyban vagyunk szerb kollégámmal, hogy minden problémáról nyíltan tudunk beszélni. A konkrét esetekben a szerb rendőrség fellépett, a tetteseket azonosította és elfogta, s mi azt kértük, hogy ez a továbbiakban is így történjen. A tettes minden esetben legyen meg, s ha a cselekedet eléri a büntethetőség szintjét, akkor kapjon példás büntetést, mert csak így előzhetőek meg a hasonló esetek“ – emelte ki a magyar külügyminiszter. Szerb kollégája hozzátette: az elszigetelt, egyedi jellegű incidensek nem jelentenek politikai problémát a kétoldalú kapcsolatokban, ugyanis nem képezik részét semmilyen irányvonalnak. „Mivel azonban Szerbia jogállam, minden jogsértést a törvényekkel összhangban megtorolunk“ – szögezte le Vuk Jeremić.
