Az ukrajnai statisztikák arról árulkodnak, hogy a schengeni övezet 2007. december végi kiterjesztése nyomán hiába erősítették meg az Európai Unió keleti határszakaszának őrzését, egyáltalán nem csökken az illegális határátlépéssel próbálkozók száma, sőt inkább az ellenkezője jellemző.
Igaz ez annak ellenére, hogy nemcsak a Kárpátaljával szomszédos uniós államok – Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Románia – fejlesztették nagymértékben határőrizeti rendszerüket, hanem a sokkal nehezebb gazdasági helyzetben sínylődő Ukrajna is. Tavaly év végén például éjjellátó készülékekkel, motoros szánokkal, hőérzékelő távcsövekkel, dzsipekkel látták el az ukrán–magyar és az ukrán–szlovák határszakaszon szolgálatot teljesítő kárpátaljai határőröket. Ugyanakkor ez nem riasztja el a menekülőket, pontosabban az őket áruként kezelő embercsempészeket, akik szintén igyekeznek technikailag szintet tartani a hatóságokkal.
Felderítésüket és kelepcébe csalásukat nagyban nehezíti, hogy a dörzsöltebb és rég a szakmában lévő csempészek a különféle hatóságok berkein belül rendre megtalálják a saját emberüket.
Mindenesetre sem az állami határőrszolgálat, sem a belügyminisztérium emberkereskedelem elleni ügyosztálya nem adja fel az ellenük való, sokszor szélmalomharcnak tűnő küzdelmet. A közelmúltban például a fentebb említett két hatóság a titkosszolgálat közreműködésével egy nemzetközi banda ukrajnai csoportjára csapott le. Mihajlo Andrijenko, az emberkereskedelem elleni ügyosztály vezetője elmondta: hónapokig figyelték a lekapcsolt bandavezér és embereinek minden egyes mozdulatát. A „főnök” egy 30 éves afgán volt, aki évekkel korábban települt le az ukrán fővárosban. Munkáját nemcsak ukránok, hanem jordániaiak és líbiaiak is segítették, az ő feladatuk volt a „megrendelés” biztosítása.
A bűnszövetkezetnek természetesen valamennyi határ menti régióban, így Kárpátalján is kiterjedt hálózata volt. Itt a megyében a hálózatot irányító trió egyik tagja egy mindössze 18 éves, joghallgató diáklány volt, akit épp akkor értek tetten a titkosszolgálat kommandósai, amikor méregdrága luxusdzsipjében éppen hét kínai migránst igyekezett eljuttatni a szlovák határszakaszt övező hegyvidéki erdős területre, ahol már várták őket azok, akiknek feladatuk lett volna őket továbbjuttatni az unió területére. A nyomozás jelenlegi állása szerint tavaly ötszáznál is több ügyfélt exportáltak külföldre csak a kárpátaljai határszakaszon. Átlagosan kétezer dollárt kértek el egy-egy Nyugat-Európába vágyó menekülttől, akiknek túlnyomó többsége délkelet-ázsiai és afrikai országokból, Afganisztánból, Kínából, Pakisztánból, Egyiptomból, Szomáliából, Indiából érkezett Ukrajnába. Már azt is tudni lehet, hogy fiktív cégeket alapítottak, s ezek hamis meghívóleveleivel érkeztek az idegenek az országba, akiket előbb Kijevben bújtattak, majd megfelelően biztosított útvonalakon keresztül juttattak el a zöldhatárok térségébe, ahol sok esetben magánházak pincéiben, padlásain és fészereiben, istállóiban húzták meg magukat mindaddig, amíg a csempészek előkészíttették az átkelést. A belügyi tárca illetékes ügyosztályának becslése szerint 2008-ban a lefülelt menekültek kétharmada ezzel a klánnal állt kapcsolatban. Ugyanezen hatóság számadatai szerint tavaly az egész országban közel 13 ezer illegális határsértőt értek tetten, ebből Kárpátalján 2526-ot. Szakértői becslések szerint ez azt jelenti, hogy körülbelül háromszor ennyi menekültnek, azaz 7-8 ezer személynek sikerült az átkelés. Még annak ellenére is, hogy átalakulni látszik a mozgás célországa, változatlanul Szlovákiába igyekeznek a legtöbben, Magyarország második a sorban.
A témánál maradva fontos hír még, hogy tavaly év végén bezárták a Munkács melletti pósaházi menekülttábort. A hét éve létesített ideiglenes menedékhelyen az azóta eltelt időszakban összesen tizenkétezren fordultak meg. A táborban nem egyszer ütötte fel a fejét különböző távol-keleti betegség és járvány, de tömeges éhségsztrájkra, sőt zendülésre, de még gyilkosságra is volt példa. A megyei vezetőség a helyi lakosok kérésére már hosszú idő óta próbálta elérni a szakminisztériumnál a tábor felszámolását, de mindeddig eredménytelenül. Ugyanakkor a menedékhely mostani kiürítésének van egy másik oldala is. Jelenleg a határőrség nem tudja hol elhelyezni az elfogott határsértőket, sokakat egyszerűen elengednek, mert nincs hová szállítani őket.
