A vasárnapi romániai helyhatósági választások egyértelműen cáfolták azt az elméletet, hogy a választás szabadságával nő a részvételi kedv. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az RMDSZ az elfogadhatóság határán vívott kampánycsatájának eredménye az lett, hogy a Székelyföldön – ahol korábban mindig az országos átlagon felüli volt a részvétel – kevesebben mentek el szavazni.
Az RMDSZ jelöltjei Hargita megyében és Háromszéken (Kovászna megyében) győztek az MPP jelöltjeivel szemben. Az európai parlamenti választáson a két megyében az RMDSZ vereséget szenvedett a független jelölt Tőkés Lászlótól. Hasonló eredményben bízott az MPP, azonban ezúttal a választók többsége a koherensebb programmal jelentkező és eredményeket már felmutató RMDSZ-re szavazott. A legsúlyosabb vereséget az MPP elnöke, Szász Jenő könyvelhette el, aki a megyei elnöki tisztségért folytatott csatában alulmaradt Borboly Csabával szemben. Ráadásul az MPP elveszítette Székelyudvarhelyt: az RMDSZ-es Bunta Levente győzött. Az MPP Háromszék elnöki tisztségét sem tudta megszerezni, Tamás Sándor győzött. Sepsiszentgyörgy polgármesterének személye pedig a második fordulóban dől el. Vasárnap az RMDSZ jelöltje, Antal Árpád 41, az MPP jelöltje, Csinta Samu 35 százalékot szerzett.
Érdekes helyzet alakult ki viszont a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi Városi Tanácsban, ahol a többséget az RMDSZ és a román tanácsosok; az MPP és a román tanácsosok; illetve az abszolút többséget az RMDSZ és az MPP tanácsosai hozhatják létre.
Az RMDSZ és az MPP összefogása egyébként elengedhetetlen feltétele az erdélyi magyarság törvényhozási jelenlétének. Megvalósulása azonban a kölcsönös szándék esetén is rendkívül bonyolult. A koalíció esetén ugyanis nem 5, hanem 8 százalékot kell elérnie a magyarság politikai képviseletének. A magyar lakosság aránya 7%-os, és a vasárnapi helyhatósági választásokon a magyar részvétel alacsonyabb volt, mint az országos átlag. Vagy a magyarok román politikusokat is támogattak.
Ez történhetett Marosvásárhelyen, ahol ha a magyarok egyharmada elmegy szavazni, Borbély László lenne a város polgármestere. „Flekkenváros” azonban nem hazudtolta meg hírnevét. A magyarok piknikezni mentek, nem választani. Az etnikai szavazásra buzdító RMDSZ-kampány hatástalan volt, így a marosvásárhelyiek újraválasztottak egy olyan városvezetőt, akinek eredménytelensége inkompetenciájára vall.
A vasárnapi választáson súlyos vereséget szenvedtek a nacionalista pártok és a zsebpártok. A helyi hatalom a demokrata-liberálisok, a liberálisok és a szociáldemokraták, illetve Székelyföldön az RMDSZ kezébe került.
Mivel a helyhatósági választások az ősszel sorra kerülő parlamenti választások főpróbájának tekinthetőek, valószínű, hogy a Demokrata Liberális, a Nemzeti Liberális és a Szociáldemokrata Párt jut be a parlamentbe. És a magyar érdekképviselet. Talán...
