A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött hivatalosan tegnap Budapesten az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának tiszteletére rendezett állami ünnepségsorozat. A katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében történt zászlófelvonást követően Sólyom László államfő, Bajnai Gordon miniszterelnök és Katona Béla, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát. A Kossuth teret az idén is kordon zárta el, a lezárt területre belépési joggal nem rendelkező polgárok csak távolról figyelhették a jeles eseményt. A kisszámú érdeklődő között mintegy kéttucatnyi demonstráló is megjelent, akik árpádsávos zászlókat lengetve szidalmazták a kormány jelenlévő tagjait és a miniszterelnököt.
Az állami ünnepségsorozat a Nemzeti Múzeum lépcsőin folytatódott, ahol az ünnepi műsor keretét egy iskolai múzeumlátogatás története adta: egy általános iskolai osztály látogatott el a Nemzeti Múzeumhoz, ahol a tanárnő mesélt a gyermekeknek ’48 idusának történéseiről. A Múzeumkertben egész nap folytatódott a program. Nyitott filmstúdió keretében a múzeum lépcsőjén 1848. március 15-ét felelevenítő díszletek között történelmi kisfilmek készültek korhű jelmezekbe öltözött statiszták segítségével. A filmstúdióban minden érdeklődő szereplője lehetett saját március 15-i filmjének a filmkészítő stáb közreműködésével. Emellett a huszártörténelmet, valamint Petőfi Sándor és Széchenyi István életét és munkásságát bemutató interaktív kiállítást és lovas huszárt is láthattak az érdeklődők. A huszársátorban korhű használati tárgyakat, ruhákat és lószerszámokat találhattak, a berendezett terepasztalon pedig az isaszegi csata modellezett jeleneteit nézhették meg. A Lánchíd egész napra korzóvá alakult, az érdeklődők játékos feladatok és történelmi idegenvezetés keretében ismerkedhettek meg a híd történetével, sétálgathattak a hídon, vagy akár átkelhettek rajta lovas kocsin is. A pesti hídfőnél, a Roosevelt téren családi programok várták azokat, akik kimerészkedtek a rendkívüli széllökésekkel csúfított napon gyermekeikkel megtekinteni a huszártábort, a játékos huszárpróbákat, a lovasbemutatókat.
ÜNNEPSÉGNEK ÁLCÁZOTT KAMPÁNYRENDEZVÉNYEK
A pártok az idén az ünnepi rendezvényeiket egyértelműen a parlamenti választási kampány jegyében szervezték. Időben elsőként az MSZP rendezvénye kezdődött, délután fél egykor, a Pilvax kávéháznál. Jól megválasztott helyszínnek nevezhető, hiszen a kis térbe torkolló szűk utcákat sikerült megtölteni a szocialista párt egyre fogyatkozó híveivel is. A Demokraták márciusa címmel szervezett rendezvény videobejátszásokkal kezdődött, amelyekben a párt szimpatizánsai arról beszéltek, hogy miért kell az MSZP-t választani. Ungvári Tamás történész és Jancsó Miklós rendező ugyancsak videoüzenet formájában mondta el, mit jelent baloldali értelmiséginek lenni. A rendezvény első szónoka Horváth Csaba, a szocialisták főpolgármester-jelöltje volt, aki beszédében elmondta: alig két évtized telt el azóta, hogy a magyarság visszakapta a nemzeti ünnepről való megemlékezés jogát, s máris rá kellett döbbenni, hogy egyesek megvonnák ezt a jogot. „Az egyetlen nemzet vagyunk, amelyik nem képes együtt ünnepelni legdicsőségesebb forradalmunkat. A márciusi ifjak biztosan nem ilyen szabadságot akartak” – emelte ki a politikus, akinek szavai alatt a térre vezető egyik utca végén megjelent egy árpádsávos zászló és néhányan bekiabálásokkal is megpróbálták megzavarni a szónokot, aki a továbbiakban arról beszélt, hogy itt az idő összefogni és megvédeni Budapestet a gyűlölködés mocskától.
Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje arra figyelmeztette a több száz egybegyűltet: azért vannak itt, hogy visszavegyék az ünneplés jogát azoktól, akik a megvetést tűzték zászlajukra. „Nem hazafi és nem demokrata az, aki politikai megosztásra használja fel a kokárdát” – hangsúlyozta lendületes szónoklatában, amelyben arra is kitért: a szocialisták ugyanúgy szeretik a határon túli magyar testvéreket, a szocialistáknak is ugyanúgy fáj Trianon, mint a jobboldali erőknek, csak az MSZP más válaszokat ad a nemzeti tragédiára. „Ma Magyarországot az illúziók tartják fogságban. A Fidesz programja az az illúzió, hogy valódi változások és erőfeszítések nélkül elérhető a javulás” – mondta Mesterházy, aki szerint a Fidesz igenis együttműködik a Jobbikkal. „A legnagyobb hibánk a korrupcióval való késői szembenézés, a rosszul értelmezett szolidaritás és a konfliktuskerülés” – tette hozzá az MSZP vétkeire utalva, egyúttal elutasítva a kollektív bűnösség elvét, és hangsúlyozva, hogy a korrupciót ki kell irtani.
GYÜLEKEZNEK A JOBBIK HÍVEI
A szocialista összejövetel gyorsan véget ért. Időközben alig néhány száz méterrel odébb már gyülekezni kezdtek a Jobbik hívei, a másfél órával később kezdődő nagygyűlésre. Az árpádsávos zászlók rengetegét hordozó fiatalok között újabb formáció is feltűnt: a fekete egyenruhában, gázálarccal, rohamsisakkal, fekete kakastollakkal díszített, csendőrség feliratot viselő csoport zavartalanul járkált fel s alá a lezárt Bajcsy-Zsilinszky úton, a forgalmat elterelő rendőrök szeme láttára. Arra a kérdésre, hogy mit keresnek itt a csendőrök, a megszólított rendőr elámult, el sem akarta hinni, hogy vannak, akik ilyen néven vonulnak alig félsaroknyira tőle. Aztán vállat vont. „Ha a főnökeink ezt rendjén valónak találják…” – mondta némi meglepetéssel a hangjában, majd a társához fordult, mintegy biztatásra várva. A remélt reakció elmaradt, a másik egyenruhás láthatóan nem akart tudomást venni a konkurenciáról.
Érdekes volt látni, ahogy a zászlóhordozó csoportok a Belvárosban két ellenkező irányba iparkodtak. Az emberek egy része a Deák tér felé igyekezett, a Jobbik rendezvényére, a másik a Buda felé induló buszjáratok megállóit célozta meg. A Ferenciek terén szinte mozdulni sem lehetett.
ÜNNEPI MŰSOR, ÜNNEPI SZÓNOKLAT
A Dózsa György téren népzenészek szórakoztatták a Fidesz nagygyűlésére folyamatosan érkezőket. A helyszín kiválasztása itt is remeknek bizonyult: az orkánerejű széltől a tömeget egyfelől a budai Vár, másfelől a hegy védte, ráadásul a lejtős terepen mindenkinek jutott hely, ahonnan pazarul rálátott a pódiumra. A rendezvényt Schmitt Pál EP-képviselő nyitotta meg: „A hosszú böjt a megpróbáltatás, ami a testi-lelki megtisztulást eredményezi a fontos esemény, a nagy ünnep előtt” – mondta üdvözletében. Az első szónok Nemeskürty István volt, aki elérzékenyülve arról beszélt: tenni kellene valami nagyszerűt, hiszen „fajtánk most bizonyosan elbukik, ha a tények mezejére nem áll”.
A sok ezer egybegyűlt nagy tetszéssel fogadta Kósa Lajos debreceni polgármestert, a Fidesz alelnökét, aki arról beszélt: 1848-ban éppen április 11-én hirdették ki az új törvényeket: „Ez az a nap, amikor a rendre, a szabadságra támaszkodó közösség kivívta a szabadságot és a rendet” – emlékeztetett, hozzátéve, az idei április 11-e (a parlamenti választások napja) ugyanerre kötelez. Ahol szabadság van, ahol jog van, ott a bűnözők hiába kapaszkodnak a mentelmi jogba és kiváltságokba, nem menekülhetnek el a jog elől. „Elég erősek leszünk, hogy magunk mögött hagyjuk a kádárista mentalitást, a Kádár-rendszerből örökölt oligarchákat és elűzzük őket a magyar közéletből” – hangsúlyozta.
A második szónok Navracsics Tibor volt, a Fidesz frakcióvezetője, aki arról beszélt: a magyar nemzetet az eddig kormányzók megtanították, milyen érzés kicsinek lenni, milyen érzés a megaláztatásokat tűrni. „Ezt a fejezetet kell lezárnunk. Nekünk kell lezárni, mert mi vagyunk ma a legerősebb politikai szövetség. A legnagyobb egyúttal azt is jelenti, hogy a miénk a legnagyobb felelősség és kötelezettség is.” Navracsics szerint a parlamenti választásokon a Fidesznek azért kell győznie, hogy megszerezze a magyar nemzet legitimációját. „A végcélunk, hogy Magyarország erős, szabad, független ország legyen. Akár magyar, akár cigány, együvé tartozunk, közös a hazánk” – zárta szavait a politikus.
A Nemzeti dalt Varga Miklós és Palcsó Tamás énekelte el a Tabánban, igaz, a várt zenei kíséret nélkül, s a közönség sem igazán bizonyult segítőkésznek. A technikai malőrt azonban azonnal elfeledte mindenki, amikor az utolsó szótagok elhangzását követően Orbán Viktor lépett színpadra és fogott kezet a két énekessel. Nevének skandálása perceken át tartott, szóhoz is alig jutott a Fidesz elnöke, aki beszédében azt hangoztatta: ideje, hogy Magyarország a saját lábára álljon, a saját útját járja, a saját tengelye körül forogjon. „Azért hívtam ma ide önöket, hogy közösen indítsuk meg az utolsó nagy hajrát”–emelte ki Orbán, aki emlékeztetett: a Fidesz évek óta készül erre a pillanatra, amelynek eléréséig nagyon hosszú utat kellett megtenni. „A választással vihetjük végig a magunk forradalmát, amely utat nyit egy olyan kormányzásnak, amely visszaadja a magyar nemzet önbecsülését. A mi forradalmunk április 11-én lesz: gyors, kiszámítható, alkotmányos, biztonságos változást hoz, de nem szed emberáldozatot” – szögezte le a Fidesz-vezető, aki arról is beszélt, hogy a jobboldali szavazók nem oszthatják meg voksaikat, mindkét szavazatukat a Fideszre kell leadniuk, ha tényleg változásokat akarnak. „Itt az idő, Magyarország, itt az idő, magyarok!” – zárta felszólalását Orbán Viktor, s ezt követően a tömeg fegyelmezetten hazaindult.
Lapzártánk pillanatáig rendbontás a magyar fővárosban nem történt.
