A bukaresti Magyar Kulturális Intézetben a magyarországi História és a romániai Magazin Istoric (Történelmi Magazin) című szakfolyóiratok történészei találkoztak. Megvitatták az együttműködés lehetőségeit az eszmék és téveszmék fogságából lassan kiszabadult történetírásban.
Sok nagyhorderejű vitakérdés szerepel a román és magyar történészek munkáiban: a románok elsőbbsége a Kápát-medencében, az erdélyi és román vajdaságok viszonya, az antiszemitizmus, a kommunizmus és nacionalizmus kapcsolódásai. „Ha a téveszmék fekete hályogától megszabadulunk – írta Miskolczy Ambrus professzor a román múlt és jelen kérdéseit taglaló könyvében –, elénk tárulhat a múlt színes szőttese. (…) A magyar és román történészek közötti együttműködés lehetőségei határtalanok. Mély alapjai vannak. A közöttünk hírlelt totális állóháború, a süketek párbeszéde veszélyes fikció. Miért legyünk ennek rabjai és áldozatai.”
A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, Csorba László, úgy vélte azért volt fontos a találkozó, mert létrejöhetett „a nagy hatású, gondolkodásalakító értelmiségnek a történeti tudását javító” szakfolyóiratok közötti együttműködési megállapodás. Csorba László szerint ma, amikor elkerülhetetlen kényszer az integráció és a népek közötti együttműködés, a történészeket érő nagy kihívás az, hogy mit kezdenek a konfliktusos történeti örökséggel. „Egész Európa történetét újra kell írni, az európai öntudat erősítéséhez az európai történelem új típusú ismeretére van szükség. Ha a románok és a magyarok nem akarják elveszíteni azt az esélyt, hogy e két nép történészei maguk írják meg a közös történelmet, akkor mielőbb el kell kezdeniük ezt a munkát” – jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese.
Dorin Matei, a Magazin Istoric főszerkesztője is úgy látja, hogy ennek a történelemkönyvnek meg kell születnie.
„Itt az ideje annak, hogy végre közelítsük egymáshoz a párhuzamos történelmeket – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. – Az események mindig ugyanazok voltak, csak az értelmezések különböztek, ez továbbra is így lesz. De ha van szándék arra, hogy megértsük és elfogadjuk a másik jogát ahhoz, hogy saját értelmezése legyen ugyanazzal az eseménnyel kapcsolatban, akkor ezzel közelebb is kerülünk egymáshoz.”
A szervezője, Beke Mihály András bevallotta: amikor két esztendeje a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként belekezdett a História és Magazin Istoric találkozójának megszervezésébe, többen érdeklődtek józan esze holléte felől.
„Szervezőként arra számítottunk, hogy az intézeti köztes terepen, ahol mindkét küldöttség vendég volt, inkább a kevesebb konfliktust ígérő, közömbösebb szakmai kérdések mentén indul meg az ismerkedő beszélgetés, amelyre népes közönség és sajtó volt kíváncsi. Nagy örömömre Glatz Ferenc nyitóbeszédében nyomban túllépett ezen a kereten, és barátságos hangú, de őszinte beszédével megadta a találkozó hangulatát: immár egy európai táboron belül, hatalmas globális kihívások korában csak a történelmi kérdések őszinte megvitatásával és a konfliktusok lezárásával menekíthetjük át magunkat a jövőbe” – mondta Beke Mihály András.
A magyar és román történészek nem vesztek össze. Lajstromozták azt, hogy miről kellene a jövőben beszélgetniük egymással. Együttműködési tervekkel váltak el.
Várjuk a folytatást…
