Határon túli magyarság a 21. században címmel jelent meg egy tanulmánykötet a Köztársasági Elnöki Hivatal gondozásában a minap. A kiadvány tegnapi bemutatóján Sólyom László államfő mondott köszöntőt a Sándor-palotában.
A köztársasági elnök 2006 tavaszán kezdeményezte egy konferenciasorozat megtartását abban a reményben, hogy elkezdődik valamiféle közös gondolkodás a Kárpát-medencében szórványban és tömbben élő határon túli magyarság léthelyzetéről. A tanácskozások célja a külhoni magyarok helyzetének és problémáinak pontos megismerése, majd egy megújult szemlélet megfogalmazása volt.
A problémák és perspektívák együttes feltárásával a köztársasági elnök arra akart hatni, hogy (amennyiben lehetséges) megváltozzék a határon túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód.
– Már hivatalba lépésemkor elmondtam: a határon túli magyarság kérdésköréhez kapcsolódóan a puszta érzelmi hozzáállás tévutakra vezet. Felvetettem annak a kérdését, hogy vajon az anyaországiak ismerik-e, hogy hogyan élnek külhoni nemzettársaink. Ennek nyomán hívtam össze az első, Határon túli magyarság a 21. században című konferenciát – mondta el üdvözlőbeszédében Sólyom László. Az államfő hangsúlyozta: létfontosságú a külhoni magyarok helyzetének tisztázása, többek között a magyarországi helyzet miatt is, itt ugyanis mindig túltengenek az érzelmek, a homályos elképzelések a határon túli magyarsággal kapcsolatosan, márpedig „igazi hazaszeretetet csak pontos ismeretekre lehet alapozni”. A köztársasági elnök szerint a konferenciasorozat meggyőzte őt: a nemzetpolitikai stratégia kérdéseinek zöme tulajdonképpen szakpolitikai jellegű. „Általános elvek alapján, általánosító jó szándékkal itt nem lehet megoldásokat találni, nagyon határozott szakpolitikai tényezők szabályozzák az oktatáspolitikát, a népességpolitikát, a gazdasági együttműködést egyaránt, s ez tanulságul kell hogy szolgáljon a következő kormányzatok számára”– emelte ki az államfő.
A most megjelentetett kötet a tanácskozások folyamán megtartott előadások összegzését tartalmazza; az előadóként is szerepelt szerzők tanulmányaikban foglalják össze a társadalomtudomány különböző területeinek legújabb kutatási eredményeit, társadalom- és nemzetpolitikai tanulságait. A konferenciák érintették az identitás, az autonómia és regionalizmus, a támogatáspolitika és befektetések, valamint a külhoni magyar nyelvű oktatás és nyelvhasználat témakörét, így természetes, hogy a kötetben is ezek a témák köszönnek vissza.
„A konferenciasorozattal tisztázni akartam az érzelmeket is. Vajon tudja-e az, aki trianonozik vagy kiteszi a Nagy-Magyarország-matricát, hogy mit akar, hogy megérti-e a Teleki-féle nemzetiségi térképet, hogy mennyire tájékozott a múltunkban? Itt is számos dolog tisztázásra szorul. Nincs ellentét az ész és a szív között, ez a tanácskozások alatt is nyilvánvalóvá vált” – szögezte le Sólyom László.
A kötetet Mészárosné Lampl Zsuzsanna, a Komenský Egyetem Szociológia Tanszékének professzora mutatta be. Felhívta a figyelmet: a kötetbe foglalt tanulmányok mindegyike a határon túli magyarság égetően fontos kérdéseire mutat rá. A 272 oldalas könyv egy CD-mellékletet is magában foglal, amely tartalmazza a konferenciasorozattal kapcsolatos dokumentumokat, a tanácskozásokon elhangzott előadásokat, valamint az államfőnek a határon túli magyarsággal kapcsolatos beszédeit és interjúit.
