Ugyan nem közösen, de egyetértésben lép fel a kárpátaljai magyar oktatást veszélyeztető szakminisztériumi rendelet ellen a két mérvadó helyi magyarságszervezet. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége egyaránt nyilatkozatban tiltakozik az oktatási tárca kisebbségellenes intézkedései ellen.
A minisztériumban a „hivatalos verzió” szerint ezzel a rendelettel azt szeretnék elérni, hogy a nemzetiségi intézmények növendékei nagyobb esélyegyenlőséggel induljanak az emelt szintű érettségin, amire, a korábbi évektől eltérően, ma már kizárólag államnyelven van lehetőség.
A valóságban azonban az ominózus rendeletnek köze lehet az Ukrajna és Oroszország közötti, az elmúlt időszakban egyre fagyosabbá váló (v)iszonyhoz. A 48 milliós országban több mint tízmilliósra becsült orosz kisebbség anyanyelvi oktatási rendszerének szétzilálására irányulhat a törekvés. Felismerte ezt az orosz diplomácia is, s közleményében leszögezi: az orosz nyelv körül Ukrajnában kialakult helyzet sérti az ott élő állampolgárok egy részének jogait és a nemzetközi normákat. A közlemény emlékeztet arra, hogy felmérési adatok szerint Ukrajna lakosságának közel a fele szerint az orosz nyelvnek különleges státust kell biztosítani. „Ezzel szemben Kijevben a jelek szerint nem hallják a nép hangját, erőszakkal állítják át az iskolákat oroszról ukrán nyelvre, és lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az oroszt kiszorítsák a televíziókból és a filmforgalmazásból” – olvasható a közleményben.
S miközben Kijev és Moszkva egymáson keresi a fogást, a legnagyobb veszteség éppen a közel 160 ezres magyarságot érintheti Kárpátalján. Erre figyelmeztet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) is. Az elnökség levelet intézett az ukrajnai és a magyarországi illetékesekhez, elöljárókhoz, amiben hangsúlyozzák: „Mindez a tanulók tudásszintjének romlását idézné elő, s nem az ukrán nyelv tanításának színvonalát emelné, hanem a magyar iskolahálózat fokozatos megszűnését és a nemzetiségi kisebbségek asszimilációjának felgyorsulását eredményezné.” A szakmai szervezet véleménye szerint inkább az államnyelv tanításának a módszertanán kellene változtatni a kisebbségek nyelvén oktató intézményekben.
A fentebbiekben részletezett nehézségek mellett a most készülő felsőoktatási törvénytervezet is jelentősen szűkítené a magyar ajkú diákok lehetőségeit. A jogszabálytervezetben az áll, hogy a felsőoktatási intézményekben kizárólag az ukrán lehetne az egyedüli használható nyelv. Amennyiben ez a tervezet törvényi erőre emelkedne, lehetetlenné tenné a Kárpátalján működő magyar felsőfokú intézmények működését. Nem tudni, mi lenne a sorsa a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Főiskolának, a Munkácsi Humán-Pedagógiai Főiskola magyar csoportjainak, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar tanszékeinek. Ráadásul a vidék legpatinásabb egyetemén ősztől elkezdheti működését az évek óta tervezett magyar kar, mely egyesítené az intézményben már működő magyar nyelvű tanszékeket, emellett újabbak létrehozására is komoly szándék nyilvánul meg úgy az egyetem, mind a magyar kart tető alá hozó UMDSZ részéről.
Egyébként a magyar iskolai oktatást alapjaiban fenyegető minisztériumi rendelet elleni tiltakozás túllépte a megye határát. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) e heti tanácskozásán a kárpátaljai résztvevők határozott fellépést kértek a magyar kormánytól. Szili Katalin házelnök ígéretet is tett erre vonatkozóan. Szájer József pedig személyesen mondhatta el aggályait a témát illetően Julija Timosenko miniszterelnöknek. Az Európai Parlament fideszes képviselőinek vezetője az Európai Néppárt delegációjának tagjaként járt Kijevben, és személyes találkozón vetette fel a kérdést, egyúttal kérte az anyanyelv használatát korlátozó rendelet módosítását.
