2024. július 16., kedd

Erőszakos ukránosítás a cél

Kisebbségellenes az új nyelvtörvénytervezet

Egy külön erre a célra létrehozandó hatóság felügyelné az államnyelvhasználatot Ukrajnában. A nem ukrán nyelvű médiumokat ukránosítanák, a hadseregben más nyelven beszélőket pedig egyenesen büntetnék. Ehhez hasonló terveket szorgalmaz az új nyelvtörvénytervezet Ukrajnában. További riadalomra adhat okot az is, hogy a kormányfőhelyettes a sajtócenzúra felújításán morfondírozott el.

Az államnyelvről és a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról rendelkező jogszabálytervezet leszögezi: Ukrajna területén kizárólagosan az ukrán minősül az egyetlen államnyelvnek. A tervezetet Jurij Gnatkevics, a Julija Timosenko Tömb (BJUT) képviselője jegyzi, aki néhány konkrét részletet is elárult a törvényhozás elé terjesztett dokumentumról. Például azt, hogy fegyelmi büntetést helyez kilátásba azokkal szemben, akik a seregben szolgálatot teljesítve valamilyen okból ignorálják az államnyelvet. A kormány felügyelete mellett szakhatóságot hoznának létre, amely egy kézben tartaná a nyelvhasználattal kapcsolatos összes kérdést.

A legnagyobb ütés a ma még más nyelven megjelenő és sugárzó sajtón csattana. Kizárólag ukrán szó jelenhetne meg vagy hangozhatna el. Kivételt csupán azon médiumok esetében tennének, melyek „a nemzeti kisebbségek igényeit elégítik ki”. Az oroszt viszont nem számítja annak a tervezetet kidolgozó honatya. Nem titkolta, pont az a célja, hogy ukránosítsa az eloroszosodott sajtót. Megengedhetetlennek nevezte, hogy az Ukrajnában megjelenő és sugárzó médiumok közel kilencven százaléka az orosz nyelvet használja. „Kötelességünk elérni, hogy az ukránok tiszteljék anyanyelvüket, és azt is használják – jegyezte meg. – Ennek elérésében óriási szerep hárul a tömegtájékoztatási eszközökre.” Gnatkevics emlékeztetett, a közelmúltban végzett egyik közvélemény-kutatás eredménye alapján a lakosság 74 százaléka fontosnak tartja, hogy az itt élők ismerjék és beszéljék is az ukránt.

Közben Ivan Vaszjunyik miniszterelnök-helyettes arról szólt, hogy az ukrajnai média morálja és etikai magatartása annyira leromlott az elmúlt időszak terhes szociális, gazdasági és politikai körülményei közepette, hogy komolyan felmerült, cenzúrázni kellene a sajtót.