Budapesti tudósítónktól
„…egyértelmű, hogy az egykor kívülállónak számító vagy gondolt Sziget több mint egy évtizede vastagon a mainstream része. Nemcsak jelenség, de társadalmi lakmuszpapír és marketingesemény is. Miközben máig ott feszül benne a különös ellentmondás: alapjaiban a szórakoztatóipar része, ugyanakkor az átlagnál látványosan többet akar. Hogy miközben ez is egy vállalkozás, ahol maximális fordulatszámon zajlik a tömegkielégítés, aközben igazán nívós, nonprofit kulturális programok (színház, báb, szabadegyetem, civil fórum, világzene) biztos terepe” – olvasható a Sziget 20 év HÉV című kötetben, mintegy összegzéseként annak, hogy mi is ma a Sziget Fesztivál.
Jávorszky Béla Szilárd kötete a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg, a fesztivál idei jubileuma alkalmából. A könyvet a szerző, a kiadó, Gerendai Károly, a Sziget Szervezőiroda vezetője, valamint rangos magyar zenészek tegnap mutatták be Budapesten, az A38-as hajón.
Gerendai Károly a könyvbemutatón elmondta: a kötet nem az ő Sziget-történetét mutatja be, hanem egy csapatét, amelyben sokszor volt személycsere is. „A Sziget életérzés, amely az elmúlt két évtizedben nagyot változott. Ezt a könyv kiválóan illusztrálja, bemutatva, hogyan lett egy kezdeti, nagyszerű dologból egy nagy, kissé már csúnya üzleti vállalkozás, amely még mindig több ennél” – magyarázta a fesztivál főszervezője, ismételten hangsúlyozva, hogy a Sziget-érzés központilag nem meghatározható, vagy jelent valamit az embereknek a rendezvény, vagy nem…
Jávorszky Béla Szilárd, a kötet szerzője, újságíró, rocktörténész, aki rockszociológiából doktorált, a bemutatón hangsúlyozta: a második Sziget óta minden évben ellátogatott a fesztiválra, viszonya a rendezvényhez meglehetősen ambivalens. „Rengeteget változott a kezdetek óta a Sziget, de közben látnunk kell, hogy a társadalmi mozgások, az emberi viszonyok változása miatt lett olyanná, amilyen. Ha a szervezők nem lépik meg azokat a (sokszor nagyon drasztikus) változtatásokat, amelyeket megléptek, ma már nem lenne Sziget” – emelte ki Jávorszky, hozzátéve: a kezdeti szellemiség ma is megtalálható a Sziget egyik-másik színpadán, de kétségtelen, hogy ha csak az maradt volna mindmáig, akkor nem beszélhetnénk úgy a rendezvényről, mint Európa legjobb fesztiváljáról. „Köpködni szoktunk, hogy kiket hoznak ide, közben pedig tudnunk kell, hogy kultúrára a magyar állam után a Sziget költ a legtöbbet Magyarországon” – magyarázta a szerző a Sziget-változásokat.
Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója szerint a kötet a rendszerváltás egy sajátos története, sajátos metszetből. „Ha úgy tetszik, izgalmas kordokumentum, másrészt pedig a Sziget hihetetlenül érdekes, gazdagon illusztrált történetét is bemutatja” – emelte ki a kiadó vezetője, aki reményét fejezte ki, hogy a könyv komoly sikerekre számíthat.
Lukács László, a Tankcsapda frontembere, aki együttesével egyetlen évet kivéve mindig jelen volt a Szigeten, a könyvbemutatón arról beszélt: a Szigethez való viszonyulás ma már olyan, mint a focihoz való viszonyulás, hiszen „mindenki ért hozzá, mindenkinek van róla véleménye, akár a nyugdíjas vidéki néniről, akár a VIII. kerületi kamaszról van szó”. „Ez is bizonyítja, hogy a Sziget sokkal több, mint egy fesztivál. Az ország elmúlt húsz évének az az egy hét mindenféle értelmében jó esszenciája. Ha erről készül egy könyv, az csak jó, hiszen a résztvevők, a fellépők, a közönség sokat felejt, márpedig egy ilyen kordokumentumra szükség van” – mondta Lukács László.
Jávorszky szerint a kötet a Sziget elmúlt 19 évét igyekszik minél több irányból megragadni, annak legfontosabb eseményeivel, jelenségeivel, vetületeivel. Szól arról, hogy mit lát a Szigetben a biztonsági főnök, az ifjúságkutató, a nagykereskedés vezetője, a kommunikációs részleg, hogy milyen sztárok és sztorik kötődnek hozzá, hogy miként hullámzott a Sziget és a politika kapcsolata…
Mindez, és ennél jóval több is található gazdag névmutatóval ellátott, 276 oldalas kötetben…
