Budapesti tudósítónktól
A kormányzó pártszövetség kötelező előzetes választási regisztrációt, a legnagyobb ellenzéki párt kötelező szavazást vezetne be. Már a következő, 2014-es parlamenti választások alkalmával. Legalábbis ilyen elképzelések kerültek napvilágra az utóbbi hetekben. A választások lebonyolításának szabályait tartalmazó sarkalatos választási eljárási törvény kidolgozása ugyanis most van folyamatban, a tervek szerint a parlament ősszel szavazhat a 2014-ben már érvényes új eljárási szabályokról.
Azzal, hogy az Orbán-kormány lehetővé tette a határon túl élő magyarok számára az állampolgárság egyszerűsített eljárásban való megszerzését a lakhely elhagyása nélkül, egyúttal megnyitotta a kapukat azon lehetőség előtt is, hogy jelentős számú, alapvetően nem Magyarországon élő magyar állampolgár részt vegyen a parlamenti választási eljárásban. Egyebek között emiatt kell módosítani a hatályos választási törvényt, hiszen nem ugyanolyan technikai feltételeket követel meg a voksolás lebonyolítása Nagykátán vagy Újvidéken.
A külhoni potenciális szavazókat valahogy regisztrálni kell, elvégre szavazócédulákat kell nyomtatni, biztosítani kell a szavazatszámlálás demokratikusságát, s milliónyi más „apróság” az előfeltétele annak, hogy zavartalanul le lehessen bonyolítani a voksolást. Ez logikus, nem is igényel bővebb magyarázatot.
Viszont a külhoni magyar szavazók regisztrációja kapcsán a Fideszben felvetődött: nemcsak a külhoni állampolgárokat kellene nyilvántartásba venni, hanem a teljes, szavazásra jogosult populációra vonatkoztatva be kellene vezetni a kötelező előzetes regisztrációt. Ez azt jelentené (az eddigi hírek szerint), hogy mindenkinek, aki egy majdani választásokon szavazni akar, előbb el kell mennie regisztráltatni magát. A Fidesz elképzelései szerint ennek a regisztrációnak egy-két hónappal a tényleges szavazás előtt le kellene zárulnia. Aki pedig addig nem „iratkozott fel” a listára, nem szavazhat.
S éppen itt, ennél a pontnál merülnek fel gondok az elképzeléssel kapcsolatban. Hiszen van előzetes regisztráció a világban másutt is, az Egyesült Államokban, Franciaországban és másutt is hasonló módon szervezik a választásokat. De ott, ahol van ilyen előírás, rendszerint a voksolás napját megelőző nap a regisztráció lezárásának határideje – nem pedig egy-két hónap… Azok, akik a Fideszben támogatják a kötelező regisztrációt, azzal érvelnek: bevezetése elősegítené, hogy ne azok döntsék el a választás eredményét, akik a közélet iránt nem igazán érdeklődnek, s akiket csak valótlan ígéretekkel vagy a lejárató, a másik felet besározó kampánnyal lehet kimozdítani otthonról. A korábbi választások elemzései ugyanis kimutatták: 2010 előtt többnyire azok döntötték el a voksolás végkimenetelét, akik az utolsó pillanatban döntöttek amellett, hogy elmennek szavazni, s gyakran azt is csak az urna előtt határozták el, hogy kire voksolnak.
Az sem mellékes, hogy ezzel a megoldással elejét lehetne venni a láncszavazásoknak (annak, hogy a pártok vagy közeli szervezetek buszokkal szállítsák voksolni a híveiket).
A kötelező előzetes regisztráció felvetésével szemben indítványozza az MSZP, hogy kezdődjön társadalmi és szakmai vita arról, hogy kötelezővé tegyék az állampolgároknak a választási részvételt. A szocialisták azzal érvelnek: a kötelező választási részvétel előírása (amint azt nemzetközi példák bizonyítják) növeli a kormányok legitimációját, a demokratikus intézményrendszerbe vetett hitet és a választói tudatosságot. Fontos kiemelni: csak a részvételt írnák elő, a pártválasztást nem, így senkinek a lelkiismereti szabadsága nem sérülne, érvénytelenül is lehetne szavazni. Azokat, akik mégsem mennek el voksolni, nem büntetnék ugyan, de bizonyos ösztönzők (például adókedvezmények) bevezetését szorgalmazzák. Ez sem ismeretlen a nyugati világban: Belgiumban, Luxemburgban és Ausztráliában is kötelező a voksolás, sőt, van, ahol kisebb-nagyobb pénzbüntetéssel is sújtják azt, aki elmulasztja jogai érvényesítését.
A kétharmados parlamenti fideszes többség valószínűleg nem is veszi napirendre a szocialista elképzelést, így ezzel vélhetően nem is kell számolni. Sokkal érdekesebb lesz viszont a kötelező regisztráció sorsa – abban az országban, ahol pillanatnyilag a szavazópolgárok több mint a fele azt válaszolja a közvélemény-kutatóknak, hogy „nem tudja, nem mondja meg”, szavazna-e, s ha igen, kire, meglehetősen meredek dolog lenne egy ilyen előírás bevezetése.
