Budapesti tudósítónktól
Volt néhány óra az elmúlóban lévő héten, amikor az iratkozás előtt álló egyetemista populáció (és a hozzájuk tartozó szülői gárda) örülhetett: kedden ugyanis az Alkotmánybíróság megsemmisítette a hallgatói szerződésekre vonatkozó kormányrendeletet, mondván, a magyarországi munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogát is. Ezt pedig, a taláros testület szerint nem kormányrendeletben, hanem törvénnyel kell szabályozni.
A köznyelvben „röghöz kötésiként” elhíresült rendelet értelmében ugyanis annak a hallgatónak, aki állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal tanul az egyetemen, a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig Magyarországon kell dolgoznia. Az Alkotmánybíróság döntése azt jelenti, ezt a kormányrendeletet nem lehet a szeptemberben tanulmányaikat megkezdő hallgatókra vonatkoztatni. Volt tehát nagy öröm – egészen szerdáig, amikor az Országgyűlés oktatási bizottsága javaslatot tett a hallgatói szerződések törvényi erőre emelésére. Tehát marad az előírás, csak éppen más lesz a neve, és ha szabályos parlamenti eljárásba kerül, a haladék legfeljebb arra lesz elegendő, hogy ne az idén, hanem a jövőre kezdő hallgatókra vonatkozzon…A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája ugyanakkor jelezte, ha a törvényt elfogadják, tartalmi alapon fogják kérni a megsemmisítését.
A héten nem pihent a miniszterelnök sem: kedden érkezett a hír, hogy Orbán Viktor az Egyesült Államokból támogatott, magyarországi antiszemita provokációk megszüntetését kéri a washingtoni kongresszus tagjaitól. A kormányfő ezt az USA kongresszusának ötven tagjához címzett válaszában írta, miután a képviselők levélben fordultak hozzá, létfontosságúnak nevezve, hogy a magyar vezetők szót emeljenek az antiszemitizmus és a fanatizmus minden formájával szemben. Orbán levelében kifejtette: munkája során jelentős antiszemita támadások érik az általa vezetett politikai közösséget és személy szerint őt is. „Az antiszemitizmus magyarországi központja egy olyan hírportál, amely a magyar kormány föllépése elől az Egyesült Államokba menekült, és onnan végzi gyalázatos tevékenységét” – utalt a miniszterelnök a kuruc.infóra, amely amerikai szerveren üzemel, és amelynek megszüntetése érdekében az adatvédelmi biztos már 2007-ben Washington segítségét kérte.
Persze, lehet tippelni, hogy az USA vajon mely, a sajtó szabadságát szavatoló alapelvét birizgálná meg (mind az egyből), de azért kétségtelen, hogy a kuruc.info életét meg tudnák nehezíteni, ha valóban lenne ilyen szándékuk a kongresszusi képviselőknek. Persze, azok után, hogy közhírré tétetett az egyik vezető jobbikos politikus zsidó származása, az is elképzelhető, hogy akár az említett portál is visszavesz hangneméből – akár Amerika nélkül is…
S míg egyesek vérvonalakkal vesződnek, addig a parlament pénteken elfogadta a jegybanktörvény módosítását, amely így, átalakítva vélhetően kielégítő lesz az EU, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank számára is. Magyarán: ha minden igaz, végre elhárul minden akadály a hét hónapja halogatott hiteltárgyalások elől. Legalábbis erről tájékoztatta Christine Lagarde, a Valutaalap vezetője a magyar kormányt és a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Hasonló hangnemben nyilatkozott Orbán Viktor is péntek reggeli, szokásos rádióinterjújában. Igaz, az ország gazdasági helyzetéről szólva azt a kevéssé örvendetes hírt is megosztotta a hallgatósággal, hogy várhatóak még nem szokványos gazdasági lépések. „Nem akarok senkit sem ijesztgetni, de Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek az asztalfiókjában jó néhány terv lapul még” – mondta a kormányfő, példaként említve, hogy a tárcavezetőnek van egy beruházásösztönző terve, amelyre ősszel tér vissza a kormány.
Ma egyébként lehet aggódni egy kicsit, pró és kontra egyaránt, hiszen délután tartják az évek óta indulatokat kiváltó Budapest Pride felvonulást. A rendőrség több mint kétezer rendfenntartóval készül, vannak utcák a felvonulás útvonalán, ahol már tegnap délután óta tilos a parkolás. A Meleg Büszkeség felvonulói idén is kordonok között teszik meg sétájukat, de már több szervezet bejelentett ellendemonstrációt is. Ezért a rendőrök nemcsak a felvonulást, hanem utána a résztvevők elvonulását is biztosítani fogják. Így talán elkerülhető az a sajnálatos helyzet (amire volt már példa), hogy a résztvevőket a rendezvény befejezése után bántalmazzák. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatója azt mondta, a rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű közösséget érintő megkülönböztetésre, a jogegyenlőtlenségre, s ebben az esetben a rendőrség feladata kettős: egyrészt mindenkinek biztosítani kell a gyülekezéshez való alkotmányos alapjogát, másrészt meg kell akadályozni mások alkotmányos alapjogának sérelmét. Ezért nyomatékosan felhívta a szervezők figyelmét, hogy ne tanúsítsanak provokatív magatartást. Amit viszont ők annyira nem vettek jó néven, mondván: a rendőrség felszólításának egyetlen célja, hogy rájátszva a hamis sztereotípiákra, fokozzák a társadalomban egyébként is meglévő homo- és transzfób indulatokat.
Így hát nem marad más hátra, mint hogy a józan észben és a professzionalitásban bízzunk. És abban, hogy minden érintett szem előtt tart bizonyos elemi viselkedési normákat.
