Budapesti tudósítónktól
A magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői tegnap délelőtt Budapesten megkezdték a tárgyalásokat, amelyek célja egy hitelmegállapodás aláírása. A valutaalappal való ismételt kapcsolatfelvételt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly decemberben jelentette be. Az eltelt hónapok alatt a magyar félnek több engedményt kellett tennie az Európai Unió, illetve az IMF felé, hogy végre tárgyalóasztalhoz lehessen ülni.
Az első értekezlet sajtóhírek szerint mindössze egy órát vett igénybe kedden délelőtt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épületében. A találkozóról távozóban Thanos Arvanitis, az IMF misszióvezetője és Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője az MTI tudósítójának elmondta: csak a tárgyalások után adnak tájékoztatást az egyeztetésekről. Az egyeztetéseken részt vevő harmadik fél, az EU küldöttsége hivatalosan szerdán érkezik Budapestre. A magyar csoportot Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter vezeti. Varga több ízben hangsúlyozta: Magyarország egy körülbelül 15milliárd eurós elővigyázatossági hitelkeretről szeretne megállapodni a nemzetközi szervezetekkel. A valutaalap sokáig nem reagált erre a nyilatkozatra, de a múlt héten a nemzetközi szervezet egyik vezetője a sajtónak elmondta: az IMF készenléti hitelmegállapodásról fog tárgyalni a magyar kormánnyal, de tudomásul veszi, hogy a magyar kormány a kölcsönt elővigyázatossági hitel gyanánt fogja kezelni. Az ugyanis egyértelmű: ha megvan a megállapodás, Magyarország már akkor is olcsóbban (alacsonyabb kamatra) kaphat pénzt az államadósság finanszírozására, ha egyetlen eurót sem hív le a kölcsönből. A piacról jelenleg 8-9 százalékos kamatra lehet csak hitelhez jutni, az IMF-től kapott pénznek ezzel szemben csak 3-4 százalékos lenne a költsége, de a hitelmegállapodás megkötése után azok a pénzügyi körök sem számítanának fel ekkora kamatot, amelyek most drágán adják a pénzüket.
Viszont Varga Mihály a múlt héten már arról is beszélt: elképzelhető, hogy Magyarországnak esetleg valamennyi pénzt mégis fel kell használnia a kölcsönből. A tárca nélküli miniszter szerint ugyanis Európában számos ország kénytelen szembesülni gazdasági nehézségekkel, s emiatt nehéz megmondani, hogy jövőre meglesz-e a piacon az az öt-hatmilliárd eurós finanszírozási forrás, amely Magyarországnak kell. Ha pedig nem lesz, akkor előfordulhat, esetleg hozzá kell nyúlni a kerethez. Ami alapjáraton nem is lenne baj. Egyelőre azonban ettől messze van még az ország. Az első tárgyalási napot még elég sok fogja követni, lesz majd minden bizonnyal „húzd meg, ereszd meg” egyezkedés, lehet, hogy meg is szakadnak majd időnként az értekezletek – mindez benne van a pakliban. Az a fontos, hogy végül odakerüljenek a papírra azok az aláírások, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország fellélegezzen. Hiszen a szakértői becslések szerint két év alatt körülbelül 500milliárd forint takarítható meg azzal, hogy az ország alacsony kamatozású IMF-hitellel váltja ki a korábbi, ugyancsak IMF-hitelt. Azonban, ahogyan a Magyar Hírlap gazdasági újságírója figyelmeztet, mindez nem elég, hiszen a kulcskérdés továbbra is az, hogy a gazdasági növekedés feltételei mikorra teremtődnek meg. „Ugyanis sem a tényleges, sem pedig a védőhálós IMF-hiteltől még nem áll talpra a magyar gazdaság. Mínuszból az IMF-hitel sem csinált pluszt” – figyelmeztet a lap.
