Répás Zsuzsanna szerint erőteljessé vált a szórványcentrumok pozícióvesztése (Fotó: Mihájlovits Klára)
Budapesti tudósítónktól
Kiemelten kell figyelni a szórványterületek magyar nyelvű oktatására – jelentette ki Répás Zsuzsanna tegnap Budapesten, egy konferencián. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az Iskolaválasztás a Kárpát-medencében – a beiskolázás és az óvoda-iskola átmenetek sajátosságai szórványban és többségben címet viselő tanácskozáson hangsúlyozta: segítséget kell nyújtani a külhoni magyar szülőknek, hogy ne csak elkötelezettségből válasszák a magyar iskolákat, hanem „az oktatás minősége miatt is érdemes legyen a magyar nyelvű oktatás mellett dönteni”.
A konferencián, amelyet a Magyarság Házában szervezett meg a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Répás Zsuzsanna elmondta: a nemzetpolitika központi kérdése az anyanyelvű iskolaválasztás ügye. „Meggyőződésünk, hogy az oktatási intézmények különböző szintjeinek megerősítése kulcsfontosságú tényező a magyar identitás reprodukálásában” – emelte ki, majd hozzátette: a cél kettős, hiszen egyfelől magyarnak kell megmaradni, másfelől pedig versenyképes tudás birtokosává kell válni. Meglátása szerint különös odafigyelést igényelnek a szórványterületek, azon belül is a nagyvárosi szórvány, mert az ottani iskolák nagyon fontosak a külhoni magyar elit utánpótlása szempontjából. Hozzátette: a szórványcentrumok pozícióvesztése is erőteljessé vált.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, hogy az asszimilációs veszteségeket a magyar nyelvű oktatási intézményekbe történő beiskolázással lehet csökkenteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a tömbben és szórványban élő magyarok más-más problémákkal néznek szembe az oktatás területén, a környező országokban a magyar gyermekek 20 százaléka a többség nyelvén oktató iskolába, óvodába kerül.
A tanácskozás keretében több előadás hangzott el. A Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyar Tudományosságért Ösztöndíjprogramja támogatott több kutatót, akik tegnap ismertették munkájuk eredményeit. Ferenc Viktória a beregszászi oktatási piacról számolt be. Kutatása elsősorban a szülők iskolaválasztásának motivációs szempontjait térképezte fel. Szarka László egyetemi tanár előadása az Iskola és nyelvhatár Szlovákiában címet viselte. A kutató kiemelte: az iskolaválasztásnál nagyon gyorsan megjelenik az etnikai térvesztés. Beszélt arról, hogy az osztályonként 4-5 diákkal rendelkező, összevont tagozatokkal működő kisiskolák nem versenyképesek, ezért sok szülő a versenyképesebb tudás reményében íratja szlovák iskolába gyermekét. Mindkét előadó beszélt arról, hogy a többségi nyelv elsajátítása a magyar tannyelvű iskolákban nehézkes. Hasonló tapasztalatokról számolt be a Vajdaságot képviselő Szügyi Éva is Hogyan (nem) versengenek az iskolák Zentán? című előadásában. Meglátása szerint az általános iskolák egymás közti versengésének hiányát az okozza, hogy egyetlen iskolaközpontba tömörülnek az intézmények. Arról is beszámolt: a tannyelv megválasztásának kérdése többnyire először a középiskolában vagy még később, az egyetemen jelentkezik a tömbben élő zentai magyarok számára.
Szügyi Éva a vajdasági szórványban történő iskolaválasztás jellemzőit is kutatta Nagykikinda példáján azokban az intézményekben, ahol van magyar tannyelvű oktatás: meglátása szerint ebben a közegben az iskolák versenyeznek egymással, s ennek pozitív hatása is van. Egy iskolát említett példaként, amely a nagykikindai körzetben jelentős marketingtevékenységet folytat a diákok megszerzéséért, s hozzátette: ez az intézmény tanulmányi eredményekben is jelentőset produkál. Más iskolák viszont nem fordítanak figyelmet a diákok vonzására, s mivel egyre kevesebb a gyermek, sok intézményt fenyeget a bezárás réme. „Különösen a falusi iskolákban lenne fontos marketinget folytatni, mert nem mindegy, hogy egy olyan iskolát zárnak-e be, amelyben van magyar nyelvű tanítás, vagy egy olyat, ahol csak szerb nyelven folyik az oktatás” – hangsúlyozta. A zentai szociológus, Badis Róbert előadása az Óvoda-iskola átmenetek demográfiai vetületei Vajdaságban címet viselte. Elmondása szerint egyre kevesebb gyermek születik, ez pedig meghatározza az egész oktatási rendszert. Ráadásul a megszületett gyermekek közül is egyre kevesebben járnak magyar tannyelvű intézményekbe. „Egyre több gyermek jár szerb nyelvű iskolai előkészítőbe, és egyre többen választják a szerb tannyelvű általános iskolát, aminek természetesen asszimilációs következményei vannak: magyar identitású gyerek kerül be az oktatási rendszerbe, és bizonytalan identitású kerül onnan ki” – emelte ki. Badis Róbert becsléseket készített a várható demográfiai trendekről, s azt állapította meg: mintegy 20 százalékos csökkenés várható a következő években.
