Répás Zsuzsanna szerint a keretösszeg szinten tartása nagy eredménynek számít
Budapesti tudósítónktól
A Magyar Országgyűlésben a múlt héten, a jövő évi költségvetés tervezetének parlamenti vitájában egy ellenzéki képviselő arról beszélt: 2013-ban körülbelül egymilliárd forinttal kevesebb pénzt irányoz elő a büdzsé a határon túli magyarok támogatására. A hír kapcsán megkerestük Répás Zsuzsannát, az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárát, hogy mondja el a Magyar Szó olvasóinak: valóban csökkentik-e a külhoni támogatásokra szánt keretet?
– Tévedésről van szó. Tulajdonképpen ugyanazon az értéken tudjuk megőrizni a határon túli támogatásokat, mint amennyit az idén elkülönítettünk erre a célra. Ez azt is jelenti, hogy bővítésre, sajnos, nincs lehetőség. Viszont az, hogy szinten tudjuk tartani a keretösszeget, a jelenlegi gazdasági helyzetben nagy eredménynek számít. Félreértésre az adhatott okot, hogy megváltozik a támogatási összeg szerkezete: azt a mintegy egymilliárd forintos összeget, amelyet eddig a munkaerő-piaci alapból kaptunk, a jövőben más forrásokból különítjük el. Az oktatási-nevelési támogatásra szánt pénzről van szó. Ez fix összeg, 20000 forint minden, magyar tannyelvű intézménybe járó gyermek után, amelyet a külhoni magyar családok kapnak. Normatív típusú támogatásról van szó, amelynek összege attól függ, hogy az adott évben éppen hányan igénylik. Lehet, hogy most, a költségvetés tervezésénél egy picit kisebb az erre előirányzott összeg, mint amennyire valóban szükség lesz jövőre, de egyértelmű ígéretünk van arra, hogy ha többletigény jelentkezik (ha több család kéri), akkor azt a kormány más forrásokból kipótolja.
– Vannak-e a támogatási rendszer további átalakítására vonatkozó tervek?
– Az idén fejeződött be az a nagy átalakítás, amelyet végre akartunk hajtani. Ennek a lényege, hogy az egyszeri, pályázati jellegű támogatásokról a pénzelés egy részét inkább áttereljük a hosszabb távon, kiszámítható módon érkező, úgynevezett normatív jellegű támogatások irányába. A Magyar Állandó Értekezleten született megállapodás értelmében megnöveltük a nemzeti jelentőségű intézmények körét; ma már kétszer annyi intézmény tartozik ebbe a kategóriába, mint korábban, és jóval nagyobb az az összeg is, amelyet ilyen formában ki tudunk fizetni. Ezek azok az intézmények, amelyek hosszabb távon működve biztosítják a határon túli közösségek szempontjából legfontosabb szükségleteket, és szeretnénk, ha esetükben a Magyarországról érkező támogatások kiszámíthatóak, előre tervezhetőek lennének. Míg korábban 30 nemzeti jelentőségű intézmény volt a Kárpát-medencében, az idén 56-ra növeltük számukat. Szeretném, ha ez a tendencia folytatódna, mert úgy látom, nagyon fontos, hogy ezek az intézmények megbízható módon működhessenek a jövőben is.
– Nem születtek sértődések abból, hogy egyes, fontos intézmények nem kerültek be a nemzeti jelentőségűek körébe? A Magyar Szó például, noha az egyetlen, a Vajdaságban magyar nyelven megjelenő napilap, nem került a keretbe…
– Nagyon sokan, akik kimaradtak ebből a körből, ezt rossz néven veszik, ez igaz. Látni kell azonban, hogy nem csak azok az intézmények és szervezetek kapnak támogatást, amelyek kiemelt nemzeti jelentőségűeknek minősíttettek. Ugyanakkor nagyon jónak tartom, hogy presztízse van annak, ha valaki bekerül ebbe a körbe. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy minden évben újra meghatározzuk a nemzeti jelentőségű intézmények körét. Erre kizárólag a Máértban részt vevő határon túli szervezetek tehetnek ajánlást. Várhatóan az ősz folyamán tartunk ismét Máért-ülést, és én várom a javaslatokat a határon túli szervezetektől, amennyiben úgy gondolják, hogy bővíteni kell a kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények körét.
