A bevásárlóközpontokban is válogathatunk az eladásra kínáltdinnyék között (Fotó: MTI – Bruzák Noémi)
Budapesti tudósítónktól
Ha nyár, akkor dinnye. Ha pedig dinnye, akkor Magyarországon meglehetősen rendszeresen jelentkező gond a közkedvelt tökféle ára. A vevők szerint mindig túl drága, a termelők szerint pedig mindig túl olcsó. És mindenki szidja a kereskedőket, mondván, ők fölözik le a hasznot. A kereskedők másik nagy vétkéül szokás felróni, hogy importálják a magyarnál jóval olcsóbb külföldi dinnyét, így a magyar termelők egészen egyszerűen tönkremennek.
Ennek a helyzetnek próbálta meg elejét venni az idén a Vidékfejlesztési Minisztérium, amikor megállapodást kötött a nagy élelmiszerláncokkal, hogy egyik áruházban sem lesz 99 forintnál kevesebb a görögdinnye kilónkénti ára. A kereskedők persze beleegyeztek, hiszen ha sehol sem adhatják olcsóbban a dinnyét, senkit sem ér hátrány. A termelők is elégedettek voltak, mondván, csak akkor éri meg termeszteni a csemegét, ha azt a viszonteladók jó áron veszik. A 99 forintos ár „elfogadható a multiknak és a termelőknek is, így kilónként 40 forintot kaphatnak a gazdák, ami után áfát sem kell fizetniük” – mondta Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, egyben dél-békési fideszes országgyűlési képviselő az Index tudósítása szerint. Simonka számításai szerint így hektáronként 400-600ezer forintos tiszta profithoz jutnak a termelők. A döntés értelmében a minisztérium reklámkampánnyal is segíti a dinnyét, s már bejelentették, hogy a paprika, a paradicsom és az alma is számíthat ilyen jellegű támogatásra.
A vásárlók meg szívhatták a fogukat, hogy sehol nem lehet olcsó dinnyét venni…
A nem egészen egy héttel ezelőtt, július 19-én bejelentett döntés azonban nem sokáig élt a gyakorlatban. Ugyanis, ha az egymásnak egyébként elvileg konkurenciát jelentő áruházláncok megegyeznek, hogy egyikük sem adhatja olcsóbban a megadott terméket (esetünkben a görögdinnyét), akkor annak bizony kartellezés a neve, s mint olyan büntetendő, a versenyjog a fogyasztók érdekében szigorúan tiltja. Mert lehetetlenné teszi, hogy a fogyasztó olcsóbban juthasson a termékhez. És ez a fogyasztónak rossz.
A már említett Simonka György korábban elmondta: míg 2003-ban Magyarország a harmadik legnagyobb dinnyeexportőr volt, addig 2010-re a 15ezer magyar termelő megélhetése is veszélybe került, az ágazat tavaly nullszaldós volt. Ami miatt a termelők szívhatták a fogukat.
Aztán hétfőn a Gazdasági Versenyhivatal kartellgyanú miatt elkezdett vizsgálódni a 99 forintos dinnye ügyében. Budai Gyula agrárállamtitkár személyesen vetette be magát az egyeztetésekbe. Hogy mit mondott a versenyhivatal illetékeseinek, nem tudni, tény azonban: az árak sok üzletben hirtelen 85–95 forint közé csökkentek. Nem kevés ez, ha tudjuk, hogy a magyar százmilliókat költ dinnyére. A versenyhivatal meg azt közölte, hogy első körben csak tájékozódik, adatokat kér be, és később dönt, hogy indít-e eljárást.
Valahogy tehát úgy kell rendbe tenni a dinnyehelyzetet, hogy a termelő is megéljen, a dinnyére éhes vásárló se járjon rosszul, meg még a jogszabályokat se sértse meg senki. Nem is egyszerű feladat.
De az idő múlása gyorsan oldja meg a gondokat: minél több a dinnye a piacon, annál olcsóbb lesz, ha pedig az áruházláncok nem csökkentik az árakat, a vásárlók meg fogják találni az alternatív árusítóhelyeket, ahol már 40 forintos áron is hozzájuthatnak a tökök gyümölcséhez.
