Németh Zsolt szerint sokat fejlődtek a szerb–magyar kapcsolatok (Fotó: Mihájlovits Klára)
Budapesti tudósítónktól
Hónapokkal a parlamenti választások után alakult meg az új szerb kormány, amelynek személyi összetétele meglehetősen aggasztó emlékeket ébreszt azokban, akiknek emlékei visszanyúlnak a múlt század kilencvenes éveiig. Belgrádnak akkoriban szinte minden szomszédos állammal legalábbis feszült volt a viszonya. Hogy várható-e változás, s ha igen, milyen jellegű Szerbia és Magyarország kapcsolatrendszerében, arról Németh Zsoltot, a budapesti Külügyminisztérium parlamenti államtitkárát kérdeztük.
– A szerb–magyar kapcsolatok az elmúlt években látványosan fejlődtek. Az új szerb kabinet megalakulását örvendetes fejleménynek tartjuk, hiszen egyik legfontosabb szomszédunknak végre van legitimitással rendelkező kormánya. Magyarország igyekszik jószomszédi viszonyokat ápolni minden állammal, s ez alól Szerbia sem kivétel. Az új kormányt a cselekedetei alapján fogjuk megítélni. Azok az ígéretek, amelyek megfogalmazódtak a kormányprogram vitájában, magukban hordozzák a lehetőséget, hogy Szerbiával gyümölcsöző, jószomszédi kapcsolatokat tartsunk fenn és fejlesszünk az elkövetkező években is. A puding próbája azonban természetesen az evés; az új kormány konkrét intézkedései lesznek döntő hatással viszonyainkra. A magyar kormány nagymértékben hallgat a Vajdasági Magyar Szövetségre, hiszen ez a párt (immáron megerősödve) befolyásos tényezője a szerb politikának.
– Meglátása szerint mely tényezők befolyásolhatják jelentős mértékben a bilaterális kapcsolatokat?
– Fontosnak tartom, hogy a Vajdaság autonómiáját, jogait a kellő mértékben tiszteletben tartsa a kormányprogram. További jelentőséggel bír a regionális együttműködés szorgalmazása, csakúgy, mint az a szándék, hogy a kabinet az európai integrációt fontos prioritásként kezeli. Fontosnak tartom, hogy a kormányprogram kinyilvánítja: nem kívánja megakasztani a Koszovó és Szerbia közötti párbeszédet, noha ebben az ügyben nyilván nem lesz könnyű Belgrád dolga. Igen jelentősnek tartom, hogy a kormány az alapvető kisebbségi és emberi jogokat olyan szinten védeni kívánja, hogy külön kormányhivatalt hoz létre ezek biztosítására. Mindez magában hordozza annak az esélyét, hogy a magyar–szerb kapcsolatok egyenesvonalúan fejlődjenek az elmúlt évek nyomvonalán a következő időszakban is.
– Megalapozottaknak tartja azokat a félelmeket, amelyek sok vajdasági magyarban élednek újjá a kormány személyi összetétele láttán?
– A vajdasági magyarok történelmi tapasztalatai alapján teljesen érthetőek ezek a félelmek. A Szerb Haladó Párt, ne feledjük, a Szerb Radikális Pártból vált ki, amelynek vezetője, Vojislav Šešelj egyik kulcsfigurája volt a brutális etnikai tisztogatásoknak a háborúk időszakában. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az új kormányfő Slobodan Milošević szóvivője volt, mindenképpen érthető némi aggodalom. A vajdasági magyarok félelmei e történelmi tapasztalatokon alapulnak, s ezért fontos, hogy az új kormány politikáját ne az ígéretei, hanem a tettei alapján ítéljük meg.
