Csatáry László és ügyvédje, Horváth B. Gábor a bíróságon (Fotó: Reuters – Balogh László)
Budapesti tudósítónktól
Meg-megpendítették a témát a nagyobbik kormánypárt tisztségviselői korábban is, ám a maga teljességében a héten bontakozott ki a választási regisztrációra vonatkozó elképzelés. Még semmi sem végleges, még csak tervek vannak, de a Fidesz vezetésének szándéka egyértelmű: azt szeretnék, ha az elkötelezett szavazók döntenék el a választás eredményét, és nem a bizonytalanok, akik gyakran csak az utolsó percben határozzák el, kinek a sorszámát karikázzák be. Az elképzelés hívei arra hivatkoznak, a világon másutt is van regisztrációs kötelezettség, az ellenzői pedig arra, hogy nem egyeztethető össze az alapvető emberi jogokkal.
A regisztráció szükségessége elsőként a külhoni, magyar állampolgárságot szerzett polgárok kapcsán került a köztudatba. S esetü(n)kben erre valóban szükség is van, elvégre valahogy meg kell szervezni külföldön a voksolást, az pedig nem egyszerű. Például tudni kell, hogy melyik országba hány szavazólapot kell küldeni… De ez nem is borzolta a kedélyeket. Sokkal inkább az, hogy kiderült: a Fidesz vezetése, bizony, a magyarországi lakhellyel rendelkezők számára is előírná a „feliratkozást” a választói névjegyzékbe. Magyarán: csak az voksolhatna egy választáson, akinek a neve szerepel a regisztráltak között. A feliratkozás pedig három hónappal a szavazás előtt befejeződne. Az Origo internetes portál birtokába került jogszabály-tervezet szerint vannak olyan elképzelések is, amelyek eltiltanák a következő választásokon való voksolástól azt a polgárt, aki ugyan regisztrált, de végül mégsem ment el szavazni. Ebben a Fideszen belül sincs egyetértés, vannak, akik szerint egy ilyen szabályozás az Alkotmánybíróságon elbukna.
A külhoni magyar állampolgárok (a tervezet szerint) írásban jelezhetnék, hogy élni kívánnak szavazati jogukkal, és a megadott külföldi címükre megkapnák a szavazólapot, amelyet levélben kellene visszaküldeniük a választási irodának.
Hogy pontosan mi kerül a parlamenthez az őszre benyújtandó választási eljárási törvénybe, egyelőre tehát nem végleges, az viszont biztos, hogy az ellenzék egységesen ellenzi a regisztrációra vonatkozó elképzelést.
A Jobbiknak pedig, úgy tűnik, a nyár dereka éppen megfelelő időpont, hogy bizonyítsa azt a régi tézist: ha egyszer elindul a lavina, nem lehet megállítani. Miután Szegedi Csanád zsidó származásának és megvesztegetési kísérletének ügye a politikusnak a pártból való kilépését eredményezte, a hvg.hu azt is kinyomozta: hónapokon át kapott fizetést Brüsszelből a márciusban EU-zászlót égető Novák Előd, s hozzá hasonlóan azok is, akiknek a nevét korábban a Kuruc.infó portál szerzőiként, szerkesztőiként hozták hírbe. A portál adatokat gyűjtött arra vonatkozóan, hogy az uniós pénzt Szegedi Csanád EP-képviselői pénzügyi keretéből utalták ki, majd az egyik ilyen szerződés felmondása után kezdtek el a Kuruc.infón szivárogni a Szegedi zsidó származását firtató információk. Novák Előd nem is tagadja, hogy (mintegy 3500 eurónyi) EU-s pénzt kapott, mondván: attól, hogy egy rendszert meg akar változtatni, még lehet annak a része. S kétségtelen, hogy ebben igaza van. Csak éppen ízléstelen egy cseppet a dolog… Meg valahogy azt sugallja, hogy bizony, a Jobbik nem különbözik egy kicsit sem a többi párttól. Itt is sajátos módon osztják a pénzt maguk között az elvtársak…
A héten újabb fejlemények és újabb dokumentumok kerültek elő a háborús bűnökkel gyanúsított Csatáry László ügyében is. Az egykori kassai rendőrségi fogalmazót ismét kihallgatta az ügyészség emberek kínzásával megvalósított háborús bűntett gyanúja miatt. A kihallgatás során a gyanúsított igyekezett cáfolni, hogy ő lett volna a kassai gettó parancsnoka, s hozzátette: nem írt alá ilyen titulussal dokumentumot. Az Indexnek egy egész napjába tellett, hogy beszerezze azt az okmányt, amely Országos Széchényi Könyvtár aprónyomtatvány-gyűjteményében található, s amelyen Csatáry neve gettóparancsnokként szerepel egy 1944. májusi kassai hirdetményen, amely elrendeli egyebek között, hogy keresztények nem érintkezhetnek zsidókkal. A dokumentum alján felelős kiadóként (f.k.) Csatáry László rendőrfogalmazó, gettóparancsnok neve látható. Ugyanazé az emberé, aki a Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában.
S míg az ügyészség komoly dolgokkal foglalkozik, Budai Gyula, aki egykor kormánybiztosként igyekezett feltárni a letűnt szocialista kabinetek gazdasági bűneit, a héten már a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkáraként vetette magát kemény küzdelembe a külföldi gyümölcsök ellen. A Budapesti Nagybani Piacon ugyanis egy átfogó razzia során nagy mennyiségű görög és macedón dinnyét, valamint olasz nektarint foglaltak le Budai kezdeményezésére és vezetésével a hatóságok tagjai. Az elmúlt 20 év legnagyobb átfogó ellenőrzésének célja a rossz minőségű, a magyarként feltüntetett külföldi, valamint a mindenféle eredet-megjelölés nélküli görög- és sárgadinnyéket forgalmazó nepperek kiszűrése volt. A mintegy 9600 kilónyi elkobzott görögdinnyét a hatóságok munkatársai a helyszínen megsemmisítették ismeretlen eredet és a megjelölés hiányossága miatt, illetve 4600 kilogramm nektarin, paradicsom és paprika forgalmi korlátozását rendelték el. Pedig adhatták volna a szegénykonyháknak is. Ott biztosan örültek volna a dinnyének akkor is, ha Macedóniában termett…
