Budapesti tudósítónktól
Noha a miniszterelnök még a szabadsága előtti utolsó, a Kossuth Rádiónak adott interjújában beszélt a választási rendszer várható átalakításáról, a névjegyzékbe történő regisztrálás esetleges bevezetése ügyében azóta sem csillapulnak a kedélyek. A július 27-i rádióadásban Orbán Viktor kijelentette: a Fidesz úgy alakítaná át a választási rendszert, hogy csak az szavazhatna az országgyűlési választáson, aki feliratkozik a választói névjegyzékre.
A kormányfő emlékeztetett: Magyarországon eddig az állam választói névjegyzéket állított össze, és saját adatbázisából indult ki (amelybe mindenki születésekor bekerült), ezt most megfordítják, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillatanától kezdve minden információt, ajánlástevési lehetőséget megkap. Aki pedig nem akar részt venni, az kívül marad az egész választási eljáráson, nem fogják „zargatni” választási akciókkal, nem fog szórólapot vagy kopogtatócédulát kapni. A regisztráció több hónapig tart majd, s várhatóan a választási év februárjában zárul le. Aki addig nem jelentkezett, nem szavazhat. Arra a riporteri felvetésre, hogy lesznek, akik elfelejtkeznek feliratkozni, a kormányfő azt mondta: ha valaki az ország számára egyik legfontosabb döntésben részt kíván venni, akkor „annyit igazán megtehet”, hogy a maga részéről a szándékot jelzi. A feliratkozás alapján jóval a választások előtt tudni fogják, hogy a magyar választópolgárok hány százaléka dönt úgy, hogy részt vesz a szavazáson. Azon még vitatkoznak a kormánypárt prominensei, hogy a regisztráltaknak kötelezővé tegyék-e a részvételt.
A külhoni magyarokról szólva Orbán Viktor elmondta: azért van szükség a regisztrációra, hogy egyáltalán létrejöjjön a választói névjegyzék. Hozzátette: ésszerű megoldásnak tartja a levélben történő szavazás általánossá tételét a magyar államhatáron kívül. Ami viszont biztosnak látszik, az az, hogy minderről az őszi parlamenti ülésszak során dönthet az Országgyűlés.
A regisztráció bevezetése számos kérdést vet fel. Abban az elemzők és a választási szakértők egyetértenek, hogy a feliratkozás előírása eleve csökkenteni fogja a választási részvételt. Ami egy olyan országban, ahol a közvélemény-kutatások tartósan 50 százalék felett mérik a választani nem tudók/nem akarók arányát, elég problémás. A másik nagy gondot az okozza, hogy gyakorlatilag két kampány lefolytatására kényszeríti a pártokat; először a regisztrációra kell buzdítaniuk a híveiket, s csak utána következik a valódi, ígérgetésekkel, acsarkodásokkal teli szavazatgyűjtögetés. Az elemzők abban is egyetértenek, hogy azok a pártok lesznek lépéselőnyben egy ilyen rendszerben, amelyek aktivistatábora elég nagy, szavazóbázisa pedig fegyelmezett. Így aztán eleve bukik a Fidesz által korábban szorgalmazott olcsó és rövid kampányról szőtt elképzelés. A permanens, a csapból is csurgó buzdítás pedig vélhetően még azok kedvét is elveszi az egész választási eljárástól, akik egyébként, ha felületesen is, de azért érdeklődnek a politika iránt. Az Origo pedig egy cikkében arra is figyelmeztet: sokan a megélhetési szavazás felszámolását várják az előzetes feliratkozástól: azt, hogy ne befolyásolhassák a választási eredményt azok, akik vásárlási utalványért, élelmiszercsomagért vagy egyéb juttatásokért cserébe szavaztak az őket megkörnyékező pártokra. A portálnak egy, a Fidesz elnökségébe tartozó, névtelenül nyilatkozó politikus azonban úgy látja: ezt a problémát a szigorítás nem oldja meg. „Azok, akik eddig Tesco-utalványért vagy kukoricakonzervért mentek szavazni, az új rendszerben majd feliratkozni mennek el ugyanezért” – mondta a politikus, hozzátéve, hogy a helyzet annyival még rosszabb lesz, mint volt, hogy „ezután a szavazásért is kérnek, illetve kapnak majd még egy dobozt”.
Török Gábor politológus egy másik aspektust emelt ki egyik elemzésében, amikor arra hívta fel a figyelmet: az eredmény szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogyan szabályozzák a regisztrációt, azt, hogy hogyan, hol és mikor kell feliratkozni. „Nem vitás, az internetes regisztráció lehetősége növelné a fiatalok kedvét, miközben a járásközpont felkeresése biztosan távol tartana sok vidéki, idős embert” – állítja.
Sok kérdést kell még megválaszolni a kérdés kapcsán, de a legfontosabb, hogy a nem elég figyelmes szabályozás könnyen bukhat el egy alkotmánybírósági megmérettetésen, elvégre az alaptörvény kimondja: minden magyar állampolgárnak joga van választani és választhatónak lenni…
