Budapesti tudósítónktól
Ki gondolta volna, amikor néhány héttel ezelőtt a rendőrség őrizetbe vett egy budapesti vállalkozót, néhány nappal később pedig néhány rendőrtisztet, hogy az egész ügy sokkal átfogóbb, mint egy kétes üzleti tevékenységet folytató egyén és néhány megkenhető egyenruhás meghitt kapcsolata. Ugyanis, noha a Belügyminisztérium cáfolja, hogy a Vizovicki-üggyel bármilyen kapcsolatban lenne is a dolog, de tény, hogy az illetékesek bejelentették: a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) összeolvasztják a Készenléti Rendőrséggel. A sajtóbeszámolók szerint nem marad érintetlen a rendőri korrupciós ügyben szintén besározódott Budapesti Rendőr-főkapitányság sem: a Szervezett Bűnözés Elleni Osztályt jogutód nélkül megszüntették. A Belügyminisztérium közleménye kiemeli: semmilyen összefüggés nincs a rendőri korrupciós ügynek az átszervezéssel, azonban a lapok szerint a belügyi vezetés éppen a Vizovicki László és társai ellen indult eljárások következtében fogott hozzá a testület szervezett bűnözés elleni területeinek teljes tisztogatásához. Elvégre a „vállalkozó” ügyével kapcsolatban tartóztatták le az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályának vezetőjét, és azt a személyt is, aki a főosztály berkein belül a szervezett bűnözés speciális ügyeivel foglalkozó osztályt vezette…
A hvg.hu belügyi forrásokra hivatkozva azt írja: az illetékesek szerint csupán annyi történik, hogy Pintér Sándor belügyminiszter végrehajtja a testületen belül meglévő párhuzamosságok felszámolására tett ígéretét. Akárhogy legyen is, akármi legyen is az ok, a tény tény marad: nagy változások vannak a rendőrségnél.
Közben az LMP is szervezeti átalakításokkal kokettál. A legkisebb parlamenti párt a közelmúltban jelentette be, hogy meglátása szerint az LMP, a 4K!, a Szolidaritás, a Milla és további szervezetek képezhetik a magyar politika új pólusát, amely demokratikus, rendszerkritikus és európai értékek köré szerveződve 2014-ben elnyerheti a most még bizonytalan tömegek támogatását. Az MTI a héten politikai elemzőket kérdezett meg ennek az elképzelésnek a realitástartalmáról. Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint a választási rendszer sajátosságai miatt a nagyobb politikai tömbök jobb eséllyel indulnak a voksolásokon, tehát az ellenzéknek akár most is érdekében állhat az összefogás, továbbá a bizonytalanok magas aránya is a pártalapítás, az összefogás mellett szólhat, ám ez nem feltétlenül tesz életképessé minden politikai formációt. Hozzátette: az LMP veszíthet is egy ilyen összefogással, ha a választói esetleg úgy érzik: komolytalanná válik pártjuk. Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint az említettek politikai együttműködése eldöntött ténynek látszik, ami egyben kényszer is a benne lévőknek. Az elemző ugyanakkor szintén kétségesnek tartja, hogy a szerveztek hatékonyan tudnák-e képviselni közös „víziójukat”, és főleg képesek lesznek-e elegendő pénzt és aktivistát gyűjteni a jelöltállításhoz és a kampányhoz.
Az útkeresés buktatóival igyekszik megbirkózni a Jobbikból épphogy csak kilépett Szegedi Csanád is, aki, miután zsidó származása kiderülését követően elhagyta a radikális pártot, látogatást tett az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségben. Köves Slomó vezető rabbi a héten számolt be erről a találkozóról részletesen. Elmondta: Szegedi Csanád bocsánatot kért a zsidósággal kapcsolatos korábbi megnyilvánulásaiért, s ígéretet tett, hogy elutazik Auschwitzba, leróni kegyeletét. „Egy ilyen találkozás nem a feloldozásról, hanem a lehetséges útválasztásokról szól” – olvasható a rabbi közleményében, aki szerint Szegedi egy jóvátételi, önismereti, újraértékelési és egy nehéz tanulási folyamat kellős közepén van.
