Budapesti tudósítónktól
Noha a Kúria meghozta döntését, úgy tűnik, a Cozma-gyilkossággal kapcsolatos események még mindig nem értek véget: a hétfői döntést követően a védők egyike bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a tisztességes eljárás sérelmének gyanúja miatt.
A magyar közvélemény fokozott figyelemmel követte annak a bírósági pernek az alakulását, amely Marian Cozma, a MKB Veszprém és a román válogatott kézilabdázójának meggyilkolása és két játékostársának életveszélyes megsebesítése után kezdődött. A népszerű sportolókat még 2009 februárjában támadta meg egy veszprémi szórakozóhelyen egy 26 fős enyingi társaság. A gyilkosságba torkolló kocsmai verekedést az enyingiek kezdték, a támadásban Marian Cozma halálosan, a segítségére siető két társa, a szerb Žarko Šešum és a horvát Ivan Pešić pedig életveszélyesen sérült meg. Az első fokon eljáró bíróság az első- és a másodrendű vádlottra (a Cozmát meggyilkoló Rafael Sándorra és az Ivan Pešićet vesén szúró Németh Győzőre) életfogytiglani, a harmadrendű vádlottra (Sztojka Ivánra) 20 évig terjedő fegyházbüntetést szabott ki, míg a másodfokú ítélet ezeket a büntetési tételeket Rafael és Németh esetében 18, Sztojkánál pedig 8 év börtönbüntetésre enyhítette. Az eltérő büntetési tételeket a bűncselekmény megítélése eredményezte: míg az első fokon eljáró testület úgy látta, hogy „akarategységben” követték el a gyilkosságot, addig a másodfokon eljáró bíróság ezt megkérdőjelezte. Az ügy miatt a Legfőbb Ügyészség kérte a Kúriától, hogy semmisítse meg a másodfokú bírósági döntést, és utasítsa a testületet új eljárás lefolytatására.
A Kúria hétfőn hirdetett ítéletet – amely nem kis mértékben lepte meg a nyilvánosságot. A döntés ugyanis amolyan felemás lett: az első- és másodrendű vádlott büntetését helybenhagyta, a harmadrendűét viszont súlyosbította a legfőbb testület. Mészár Róza, a Kúria büntetőkollégiumának tanácselnöke szerint a másodfokú bírósági ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó szabálysértés a tárgyaláson nem történt, de a Sztojka Ivánra kirótt büntetés törvénysértő volt, ezért megváltoztatták azt. Az indoklás szerint Sztojka cselekményének téves minősítése miatt változtatta meg a Kúria az ügyben korábban eljáró bíróság határozatát. Ugyanis a Sztojkára jogerősen kiszabott 8 év törvénysértőnek számít három, ilyen jelentős súlyú bűncselekmény (emberölés, emberölés kísérlete és életveszélyt okozó testi sértés kísérlete) elkövetése esetén, még akkor is, ha azt a vádlott csak bűnsegédként követte el, azaz nem ő ölt. Támadásaival ugyanis lehetőséget teremtett arra, hogy társa megölhesse Cozmát.
A Kúria döntése megdöbbentette azokat, akik szerették volna, ha a vádlottak életfogytiglani büntetést kapnak. Azonban Mészár Róza elmondása szerint ez a büntetés nem is szabható ki, mivel Cozma megölése „az emberölés bűntettének az alapesete”, nem pedig annak minősített esete, ami legfeljebb 20 évnyi börtönnel szankcionálható.
Szikinger István, Sztojka Iván védője ugyanakkor azért volt elégedetlen, mert ügyfele 8 helyett 13 évet lesz kénytelen börtönben tölteni. Az ügyvéd szerint a bírósági eljárás folyamán „számos olyan esemény történt, amely alapvetően megkérdőjelezi az egész eljárás tisztaságát, pártatlanságát, illetve az ártatlanság vélelmének betartását”, ezért várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul, ha ezzel ügyfele is egyetért. Mi több, úgy látja: a nyomozás és az elsőfokú büntetőper során történtek a strasbourgi emberi jogi bíróságon is eredményesen támadhatóak.
Az már a jogi megítélések átlagember számára megfoghatatlan birodalmába tartozik, hogyan lehet valaki ártatlan, ha az általa megtámadottak egyike meghal, a másika pedig életveszélyesen megsérül, de annyi biztos: a Kúria döntésével mindenki elégedetlen. Kivéve talán Marian Cozma szüleit. A hvg.hu ugyanis idézi Helmeczy Lászlót, a szülők jogi képviselőjét, aki szerint a Kúria „tévedést korrigált”, amikor felülbírálta a másodfokú bírósági ítéletet. A család képviselője elégedett azzal is, hogy az első- és a másodrendű vádlott is a kiszabható büntetésnek majdnem a maximumát kapta. S ha a szülők, akiknek gyermekét soha, semmilyen ítélet nem hozza vissza, nem tiltakoznak, talán a kevésbé érintett társadalom is beérheti ennyivel. Még akkor is, ha bizarr kimondani, hogy 18 évet ér egy emberélet…
