Budapesti tudósítónktól
Vidékfejlesztési együttműködések vajdasági civil szervezetekkel címmel tartott konferenciát tegnap Budapesten a Vidékfejlesztési Minisztérium, amelyen számos vajdasági gazdakör, agráregyesület, méhészegyesület, illetve állattartó-egyesület képviseltette magát. A tanácskozást Budai Gyula parlamenti államtitkár nyitotta meg.
– Igyekszünk hagyományt teremteni, amelynek fontos állomása ez a konferencia. Szeretnénk mindent megtenni azért, hogy határon túli nemzettársaink, a határon túli gazdaszervezetek ugyanolyan hatékonyan tudják érvényesíteni az igényeiket, mint a magyarországiak – mondta köszöntőjében Budai Gyula. Az államtitkár hangsúlyozta: nagyon sok határon túli gazdaszervezettel áll élő kapcsolatban. Meglátása szerint ösztönözni kell a határon túli és az anyaországi gazdák kapcsolatteremtését. „Mi ehhez igyekszünk minden segítséget megadni” – tette hozzá, kiemelve: az élő kapcsolat megteremtése, a hatékony érdekérvényesítés feltételeinek megismertetése, az összetartozás érzésének erősítése a legfontosabb eleme a kapcsolatok elmélyítésének.
Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára mindehhez hozzátette: a tárca ebben a folyamatban katalizátor szerepet tölt be, azaz a rendelkezésére álló eszközökkel segíti a határon túli és a magyar gazdaszervezetek napi, élő szakmai és gazdasági kapcsolatainak kialakítását, a konkrét információáramlást. Ehhez jó alapot teremt a szaktárca által kidolgozott hosszú távú vidékstratégia, amely a népesség megtartó erejének növelését, a munkahelyek megtartását és növelését, valamint a vidéki élet vonzóvá tételét tűzte ki egyik fontos célként. Tóth Katalin kiemelte: szeretnék, ha az anyaországi szervezetek felvennék a kapcsolatot a hasonló profilú határon túli szervezetekkel, hogy az aktív együttműködésben segítsék egymás mindennapi tevékenységét. „Mi nem oldhatjuk meg a határon túli gazdaszervezetek problémáit. De abban tudunk szerepet vállalni, hogy összekapcsoljuk a résztvevőket, akik közösen tehetnek azért, hogy a gondok megoldódjanak” – emelte ki.
Radetzky Jenő miniszteri biztos a konferencián arról beszélt: a gazdaság területén a megújulás, a növekedés beindítása nemcsak belföldön, hanem a határokon túli magyarlakta területeken is szükséges. Ehhez adhat alapot a Darányi Ignác és a Wekerle Sándor Terv, amelyek alapján a Kárpát-medence magyarlakta területeit egységes gazdasági térségként lehet kezelni. Ennek érdekében készült el az erdélyi Mikó Imre terv, és készülnek hasonló tervek a Felvidéken, a Délvidéken és Kárpátalján is. Radetzky hozzátette: a következő években Kelet-Közép-Európa lehet az EU leggyorsabban fejlődő gazdasági övezete. Ezért van nagy jelentősége a magyar–magyar együttműködésnek, amelyen belül kiemelkedően jelentősnek tekinthető a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari együttműködés erősítését.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke arról beszélt: a Magosz szívesen osztja meg tapasztalatait a határon túli magyar gazdaszervezetekkel. Hozzátette: az agrár együttműködés kiszélesítése mellett fontos a vízügyi kapcsolatok megerősítése is.
A tanácskozáson jelen volt Pál Károly, a VMSZ tisztségviselője is, aki lapunknak nyilatkozva értékelte a konferenciát. „Ismerkedő találkozó volt ez, amelyen a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői elmondták: hagyományteremtő szándékkal szervezték a találkozót a vajdasági, illetve a magyarországi gazdaszervezetek között. Mi vázoltuk a vajdasági agrárhelyzetet, illetve elmondtuk, hogy szeretnénk szülőföldünkön megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek biztosítják, hogy a gazdatársadalom a Vajdaságban (alkalmazkodva a helyi körülményekhez) megmaradhasson és fejlődhessen, s képes legyen jövőt teremteni önmaga számára. Reménykedéssel fogadtuk az anyaország felkínált segítségét, amely elsősorban a kapcsolattartáson alapul, s amelynek eredményeképpen közös projekteket is megvalósíthatunk. A vajdasági gazdatársadalom, azon kívül, hogy Szerbiában megpróbál megmaradni és fejlődni, számíthat arra, hogy különféle területeken Magyarország is támogatja” – mondta Pál Károly. A politikus elmondása szerint a vendégek vázolták az Észak-Vajdasági Agrárszövetség munkaprogramját, amely meghatározza a vajdasági gazdakörök, agráregyesületek célkitűzéseit. „Ismertettük a Vajdasági Magyar Szövetség gazdasági programját is” – tette hozzá. Pál Károly kiemelte: a különböző országokban eltérő a gazdák helyzete, amit a majdani programok kialakításakor szem előtt kell tartani. A politikus elmondása szerint lesznek újabb találkozók a határon túli gazdaszervezetek és a Vidékfejlesztési Minisztérium tisztségviselői között, s reményének adott hangot, hogy a jövőben a tapasztalatcsere is témája lesz ezeknek a találkozóknak. Pál Károly szerint fontos lenne, ha a jövőben a környezetvédelem közös, határon átnyúló feladatait is közösen végeznék el határon inneni és túli társszervezetek, elvégre, ami gondot jelent az ökológia területén Dél-Magyarországon, az problémaként jelentkezik a Vajdaságban is.
