Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői már a helyszínen tájékozódnak a hétfőn Ukrajnában a magyar közösséggel szemben elkövetett inzultusok ügyében – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedd este a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter közölte: a hétfői NATO-tanácskozás után telefonon egyeztetett Gent Cakaj albán külügyminiszterrel, aki jelenleg az EBESZ soros elnöki tisztségét is betölti. Azt kérte tőle, hogy az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziója menjen el Kárpátaljára és vizsgálja meg a magyar közösséggel szembeni hétfői inzultusokat.
A magyar külügyminiszter azt írta: albán kollégája intézkedett is, így a megfigyelők már a helyszínen tájékozódnak a történtekről, és kapcsolatba lépnek a kárpátaljai magyarok képviselőivel.
November 30-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fegyveres kommandósai rontottak rá a kárpátaljai magyar szervezetekre: a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházára, illetve Brenzovics László, a KMKSZ elnöke ungvári lakására. A felfegyverzett belügyi tisztviselők érvényes házkutatási paranccsal rendelkeztek, amelyet Ukrajna egy távoli megyéjében, Zaporizsjában állítottak ki november 23-án. Az akciót szeparatizmus vádja alapján végezték.
AZ UNIÓ EGÉSZÉRE TARTOZIK
Elfogadhatatlan a politikai nyomásgyakorlás és a kárpátaljai magyar közösség, valamint a vezetőivel szembeni atrocitás Ukrajna részéről, ezért határozott állásfoglalásra és szankciók kilátásba helyezésére van szükség – jelentette ki Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő Brüsszelben, magyar újságíróknak nyilatkozva szerdán.
A kárpátaljai magyar EP-képviselő hangsúlyozta, a politikai nyomásgyakorlás és az atrocitások eszközeinek használata megengedhetetlen egy Európai Unióba igyekvő társult ország részéről, ezért a Fidesz–KDNP EP-delegációja úgy gondolja, hogy úgy az Európai Parlamentnek, mint az unió egészének foglalkoznia kell a problémával, hiszen már számtalanszor szőnyeg alá söpörték a kárpátaljai magyarokat ért jogsértéseket.
A delegáció véleménye szerint az Európai Parlamentnek plenáris ülése témái közé kell emelnie a kérdést, ugyanis egy EP-vita a legjobb eszköz ahhoz, hogy a nemzetközi napirenden is megjelenjen a probléma – közölte.
Bocskor Andrea arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a nyomásgyakorlás, mind az atrocitások egy 2017-ben kezdődött folyamat részei, amely törvényi szintű jogszűkítések révén oda vezettek, hogy az ukrán hatóságok már a belügyi szerveket is bevetik a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megfélemlítése és ellehetetlenítése céljából. Törvényi szinten korlátozzák a kisebbségi jogokat, médiakampány fest ellenséges képet a kárpátaljai magyar közösségről olyan negatív folyamatot indítva el, amelynek eredményeképpen többször fordult elő, hogy ukrán nacionalisták megfélemlítő felvonulást tartottak a régióban, vagy videoüzeneteket tettek közzé a világhálón – emlékeztetett.
A képviselő kijelentette: Ukrajna mind az EU társulási egyezmény végrehajtása során, mind számos más nemzetközi kötelezettsége részeként önként vállalta a kisebbségi jogok védelmének tiszteletben tartását, valamint azt, hogy a területén élő kisebbségek számára ugyanazokat a jogokat és szabadságokat biztosítja, amelyekkel az ukrán nemzeti többség bír. Alkotmányában és az 1992-es nemzetiségi törvényében is rögzítette, hogy minden nemzeti kisebbség kultúrájának és identitásának megőrzését az ukrán állam szavatolja – emlékeztetett.
Határozott felszólításra és szankciók kilátásba helyezésére van szükség, hogy Ukrajna végre komolyan vegye a kisebbségi jogok európai elvekhez és elvárásokhoz való tartozását – jelentette ki nyilatkozatában Bocskor Andrea.
POLGÁRHÁBORÚS HELYZET
„Kárpátalján polgárháborús helyzetet alakított ki az ukrán hatalom. Gyalázatosnak tartjuk és mélységesen elítéljük, hogy az ukrán hatóságok fegyveres erővel rárontottak a kárpátaljai magyar közösség vezetőire és szervezeteire” – jelentették ki a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői szerdai sajtóközleményükben.
A képviselők rámutattak: a hétfői durva események annak az elfogadhatatlan folyamatnak a részét jelentik, melynek során az ukrán kormányzat már évek óta lábbal tiporja a nemzeti kisebbségi jogokat. A képviselők szerint a támadás politikai indíttatású, célja a megfélemlítés és nyomásgyakorlás volt. Az összehangolt, rajtaütésszerű akció a magyar kisebbség legitim szervezetei ellen – tették hozzá – a sztálini totalitárius rendszer módszereit idézik, ami megengedhetetlen egy jogállamban.
„Az Európai Unió társult országában, mely számtalanszor hangoztatta az európai uniós és NATO-integrációs szándékát, elfogadhatatlan, hogy ilyen esetek megtörténjenek, ezért kezdeményezzük az Európai Parlamentben, hogy tűzzék a decemberi plenáris ülés napirendjére ennek a példátlan jogsértésnek az ügyét” – húzták alá közleményükben a képviselők.
