A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi és parlamenti jelöltlistáiról harminc törvényhozó szerzett mandátumot a romániai parlamenti választásokon – erősítette meg a központi választási bizottság (BEC), amely hétfőn ismertette a mandátumok elosztását.
Az RMDSZ kilenc szenátori mandátumot szerzett, a képviselőházban pedig 21-et, ugyanannyit, mint 2016-ban. A magyar összefogás jegyében kialakított RMDSZ-listákról a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egy-egy jelöltje is bejutott a bukaresti képviselőházba.
Brassó megye helyett – a magyar lakosság számának tekintetében még inkább szórványnak számító – Krassó-Szörény megyében lesz képviselője az RMDSZ-nek, először az utóbbi 30 évben.
Nem lesz már Kárpátokon túli megyében – a visszaosztási mechanizmus kiszámíthatatlansága által „kisorsolt" – képviselője az RMDSZ-nek, hanem a magyar többségű Kovászna megyében kapta meg a negyedik képviselői helyet.
A magyar szövetség felsőházi súlya sem változik: az RMDSZ elveszíti egyik Bihar megyei szenátori mandátumát, viszont – négy év kihagyás után – ismét lesz szenátora Szilágy megyében.
A vasárnapi parlamenti választásokon az RMDSZ képviselőházi jelöltlistáira 339 030 szavazatot adtak le, ez az érvényes voksok 5,74 százaléka. A magyar szövetség szenátusi jelöltlistáira 348 262-en szavaztak, ami 5,89 százaléknak felel meg. Az RMDSZ a legutóbbi, 2016-os választásokon – amikor az országos részvétel a mostaninál magasabb, 39,8 százalékos volt – képviselőházi jelöltlistáira 435 969 szavazatot (6,19 százalék), a szenátusi listákra pedig 440 409 szavazatot (6,24 százalék) kapott.
A választásokat ezúttal is a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte, amely a képviselőházi listákon a voksok 28,9, a szenátusi listákon pedig az érvényes szavazatok 29,32 százalékát gyűjtötte össze. A második a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 25,18, illetve 25,58 százalékkal, harmadik a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS 15,37, illetve 15,86 százalékkal.
Az említett négy politikai alakulaton kívül a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lépte még át az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a képviselőházi voksok 9,08, és a szenátusi szavazatok 9,17 százalékát összesítve.
A mandátumok visszaosztása most sokkal jobban megemelte a bejutó pártok – köztük az RMDSZ – parlamenti súlyát, mint négy évvel ezelőtt, idén ugyanis a voksok több mint 13 százalékát olyan pártokra adták, amelyek nem érték el az ötszázalékos küszöböt.
A PSD parlamenti súlya 33,8 százalékra, a PNL-é 28,8 százalékra, az USR-PLUS-é 17,2 százalékra, az AUR-é 10,1 százalékra, az RMDSZ-é pedig 6,5 százalékra emelkedett. Rajtuk kívül 17 nemzeti kisebbségi szervezetnek lesz képviselője a bukaresti parlament alsóházában: a kisebbségi frakciónak 3,6 százalékos politikai súlya van a két ház együttes ülésén, amely a törvényhozók többségének (legalább 233 képviselő és szenátor) támogató szavazatával dönt a kormány beiktatásáról vagy leváltásáról.
A PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ részvételével alakítandó, a kisebbségi frakció parlamenti támogatására is számító kormánykoalíciónak elvileg 56 százalékos többsége lehet a bukaresti parlamentben.
A december 6-i parlamenti választásokon a szavazásra jogosult román állampolgárok 31,95 százaléka vett részt.
