A magyarság küldetése, hogy hitét megtartva gazdagítsa a világot – mondta Áder János köztársasági elnök csütörtökön Budapesten annak a hetven országból érkezett bíborosnak és a püspöki konferenciák képviselőinek, akik azért érkeztek a fővárosba, hogy megtekintsék a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus helyszíneit és tájékozódjanak a találkozó előkészületeiről.
Áder János üdvözli Veres Andrást (Fotó: MTI)
Áder János kiemelte: Magyarország születése óta – több mint ezer éve – sokkal inkább adni akar, mint kapni. Küldetésünk, hogy gazdagítsuk a világot kultúránkkal, értékőrző helytállásunkkal, a mások iránti tiszteletünkkel, vendégváró barátságunkkal. Ezt hoztuk magunkkal a 21. századba, és ezt akarjuk megmutatni jövőre, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson is – fogalmazott a köztársasági elnök.
Felidézte: a magyar állam történelme egy olyan uralkodóházzal kezdődött, amely Európában szinte példátlan számban adott szentéletű királyi sarjakat a világnak.
„Hogy mi, magyarok, betölthessük küldetésünket, történelmünk első századai felett szent életűek sora őrködött a maga személyes áldozatával, irgalmával és hősiességével” – mondta.
Szólt arról is: az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus óta eltelt évtizedekben ismét próbára tett minket a történelem, de ezekben az években is velünk voltak az irgalmasság új hősei, az igazságosság új mártírjai.
Boldog Apor Vilmos győri megyés püspök, Boldog Romzsa Tódor munkácsi görögkatolikus püspök, Boldog Salkaházi Sára budapesti szociális nővér, Boldog Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök, Boldog Bogdánffy Szilárd szatmár-nagyváradi püspök, Boldog Scheffler János szatmári püspök, Boldog Sándor István pesti szalézi szerzetes, Boldog Brenner János, rábakethelyi káplán – sorolta.
Valamennyien mártírhalált haltak, és valamennyiüket az elmúlt negyedszázad során emelte a boldogok sorába a katolikus egyház.
Nevük előtt a boldog jelző nekünk, magyaroknak, azt jelenti: létezik számunkra egy minden történelmi viharon át megőrzött igazság. Az igazság, hogy ez a nemzet mindig újra igent mondott a félelem nélküli életre, a becsületre, az emberi méltóságra, a szolidaritásra, a szabad vallásgyakorlásra, a béketeremtő jóakaratra, a kölcsönös tiszteletre – fogalmazott Áder János.
Erdő Péter bíboros (Fotó: MTI)
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében arról beszélt: a magyar katolikusok régi álma volt, hogy „az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus után újra Budapesten találkozhasson a katolikus világ és együtt fejezhesse ki tiszteletét és imádását az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus iránt”.
Szavai szerint elérkeztek a találkozó szervezésének végső szakaszába, és megkezdték a visszaszámlálást, hiszen már csak 500 nap van a budapesti kongresszusig.
Kitért arra: a szerzetesek és a lelkiségi mozgalmak is bekapcsolódnak az előkészületekbe. Összeállították a kongresszus teológiai dokumentumát, amelyet a Szentszék jóváhagyott, majd megjelent olaszul és magyar nyelven. Ugyancsak kiadták az Eucharisztiáról szóló pápai megnyilatkozások gyűjteményét és számos más publikációt.
A bíboros hangsúlyozta: „Magyarország magáénak érzi az Eucharisztikus Kongresszust, az egyház jelentős anyagi támogatást kap a magyar kormánytól épületek felújítására és programokra.” Erdő Péter megköszönte Áder Jánosnak, hogy figyelemmel kíséri az előkészület munkáját.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke szerint a kongresszus és előkészületei óriási lehetőséget adnak a magyar katolikus közösségnek a megújulásra és a szekularizáció terjedésének mérséklésére. Az MKPK elnöke reményét fejezte ki, hogy a budapesti találkozóra Ferenc pápa is ellátogat.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2020. szeptember 13-a és 20-a között tartják Budapesten.
