Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországot és Szerbiát összekötik kisebbségei, amelyeket a két ország nem feszültségforrásnak, hanem erőforrásnak tekint.
Ez a szemléletmód különösen fontos akkor, amikor a Kárpát-medence bizonyos országaiban a már megszerzett kisebbségi jogok elvétele, megsértése zajlik. Szerbia olyan kisebbségvédelmi modellt épített fel, amely egész Európa számára követendő példaként szolgálhat - mondta a politikus. Hozzátette: kevés olyan ország van, amely képes összhangba hozni saját nemzeti büszkeségét, a területi integritása iránti elkötelezettségét és ezzel egy időben megadni az autonómiát a területén élő nemzeti közösségeknek.
Minél erősebbek a hazánk területén élő nemzeti kisebbségek, annál inkább hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy Magyarország is erősebb legyen - mondta. A magyar kormány támogatja a nemzeti közösségeket abban, hogy beszéljék anyanyelvüket, ápolják kultúrájukat, működtessék intézményeiket, és tartsanak szoros kapcsolatot anyaországukkal, mert ez segít a kétoldalú kapcsolatok erősítésében is - fejtette ki a miniszter.
Úgy vélte, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politika célja nem lehet más, mint biztosítani az adott közösség helyben maradásának gazdasági és kulturális feltételeit. A magyar kormány folyamatosan növeli a szerb kisebbségnek nyújtott támogatást, amely idén elérte a 2,5 milliárd forintot. Egyúttal pedig a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében több mint 10 ezer pályázó kapott 38 milliárd forint támogatást 75 milliárd forintnyi beruházás megvalósításához - mondta Szijjártó Péter.
Közölte, a magyar-szerb kulturális és emberi kapcsolatok javulásának kézzelfogható előnyei vannak: a két ország kereskedelmi forgalma tavaly rekordszintre, 2,5 milliárd euróra emelkedett. Szerbia Magyarország első számú partnere a nyugat-balkáni térségben, abban a régióban, amelynek gyors európai integrációja nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdekünk is - közölte a politikus.
A miniszter hangsúlyozta, a következő években Magyarország mindent megtesz Szerbia uniós csatlakozása érdekében. Az európai keresztény civilizációt meg kell védenünk, és a szerbek bizonyították, hogy számíthatunk rájuk - mondta a miniszter.
Vladan Vukosavljev szerb kulturális és tájékoztatási miniszter köszöntőbeszédében azt mondta, a kulturális központ megnyitása bizonyítéka annak, hogy a magyar-szerb kulturális kapcsolatok napról napra erősödnek.
A gazdaság mellett a határon átnyúló projekteknek fontos területe a kultúra is - közölte a miniszter, aki bízik benne, hogy a Kolo-központ testvérintézménye Palicson az év végéig megnyitja kapuit.
A Kolo Szerb Kulturális Központ a magyar-szerb Színes együttműködés címet viselő határ menti projekt keretében épült. A központ ezer négyzetméteres alapterületű, 400 főt befogadó, földszinti előadóteremmel rendelkezik, az emeleti kiállító-társalkodó térben külön rendezvények, kis előadások, képzőművészeti tárlatok megrendezésére biztosít helyszínt.
Az ünnepségen Nógrádi Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester jelképesen átnyújtotta a Balkán kulcsát Csedomir Janjicsnak, Nagybecskerek polgármesterének, hogy a következő évben a vajdasági város legyen az intézmény vendége.
