Óvodafejlesztés a Kárpát-medencében címmel tartottak kerekasztalt Tusványoson a Bethlen Gábor-sátorban. A rendezvényen részt vett Grezsa István, a Nemzetpolitikai Államtitkárság miniszteri biztosa, Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Czibula Ádám, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. képviseletében, Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke és Csáky Csongor, a Rákóczy Szövetség elnöke. A fórumot Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója vezette.
Fotó:Ótos András
Grezsa István leszögezte, a bő három éve zajló Kárpát-medencei óvodafejlesztés a magyar kormány legnagyobb nemzetpolitikai programja, és hatalmas sikernek tekinthető, amelynek keretében 47,6 milliárd forintnyi forrással 150 új óvodát nyitottak meg, és 450-et újítottak fel. A munka jelenleg gőzerővel zajlik, a nyáron is tömegesek az új átadások, az összforrásból pedig már csak mintegy 8 milliárdot nem bocsátottak a partnerek rendelkezésére.
A program során fontos, hogy a legkisebb falu óvónője is érezze a megbecsülést, a szakmaiság mellett a lelkiségnek is nagy jelentősége van. Grezsa kiemelte, az állami hozzájárulás mellett a helyi közösségek is kivették részüket a felelősségből, s így valóban perspektivikus folyamatról van szó. A cél, hogy a 2014-ben óvodába iratkozott 48 ezer gyermek száma fokozatosan 60 ezerre növekedjen.
Hajnal Jenő a vajdasági helyzetről szólva aláhúzta, néhány éve még senki sem hitte volna, hogy ez a csodaszámba menő program megvalósulhat. Az egyházi és MNT-s együttműködésben előbb a szórványra fókuszáltak, Nyugat-Bácskára, Bánátra és Szerémségre, ahol 6 új óvodát nyitottak meg, és több mint harmincat újítottak fel, s ezeken a területeken az utaztatás megoldását is szem előtt tartották, erre a célra 8 mikrobuszt üzemeltetnek.
Az MNT-elnöke kiemelte, a tömbmagyarság területére is hasonló súllyal kívánnak koncentrálni. Újvidéken és Szabadkán is létrehoztak új bölcsődét, illetve óvodát, utóbbi a Tanítóképző Kar gyakorló óvodája lesz. A fejlődés kulcsa Hajnal szerint, hogy a képzések csatlakozzanak egymáshoz, hiszen ezáltal a szülők igénye és lehetősége is megnövekedhet, illetve már megnőtt. Fontos még megjegyezni, hogy Vajdaság-szerte 80 játszóteret hoztak létre a három éve tartó program keretében, valamint 79 településen 130 magyar sarkot alakítottak ki, amelyek fenntartása és működtetése is biztosított a támogatóknak köszönhetően.
Összességében kulcsfontosságú a jövő nemzedékeibe fektetni az erőt, s a korábban sosem látott támogatási folyamat eredményei máris körvonalazódnak. Egyre több család mer három, esetleg több gyermeket vállalni, az ösztönzésben az óvoda-, illetve iskolakezdési támogatások, például a tanszercsomag is szerepet játszik. Az oktatási-nevelési szintek a bölcsődétől az általános és középiskolás szinten át az egyetemig összefüggenek, és az egy nemzetben való gondolkodást, a felelősségvállalást foganatosítják.
Czibula Ádám a Bethlen Gábor Alapkezelő nevében ugyancsak hangsúlyozta, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program Trianon óta a legnagyobb rendszerszintű nemzetmegtartást célzó intézkedés. Fekete Irén kiemelte, a Felvidéken óriási segítséget jelent a támogatás, az infrastrukturális fejlesztések mellett a szakmai továbbképzésekre is egyenlő mértékben odafigyelnek. A legnagyobb felelősséget az SZMPSZ vállalta, emellett az Óvópedagógusok Országos Társulása is kivette a részét a munkából. Lényegesnek tartják a szakmai kapcsolattartást, ezért évente megrendezik a konferenciájukat, amelyeken bemutatják a fejlődést célzó tanulmányokat. A magyarországi támogatás ellenére esetenként sajnos problémát jelent a vegyesen lakott területeken lévő intézmények finanszírozása.
Orosz Ildikó kifejtette, a bölcsődei-óvodai rendszernek a tágabb értelemben vett társadalmi életben is szerepe van, hiszen itt is kialakulhatnak közösségek a szülők között. A modern, minőségi oktatás-nevelés a jövő kulcsa, ugyanakkor egy menekülési útvonal is a kárpátaljai magyaroknak, sőt, nem csupán nekik. Ukrajnában az egyházak és a KMPSZ együttesen végzik a bölcsődei-óvodai intézmények megépítését és felújítását, eddig 60 újat adtak át. A renoválások terén a legnagyobb feladat a szovjet rendszer hiányosságainak eltakarítása, illetve kijavítása. A módszertani, anyanyelvi központú innovációkra is odafigyelnek, például a lehető legtöbb magyar népmesét bocsátották a nevelők, óvónők rendelkezésére. Orosz szerint a legjobb garancia a magyar megmaradásra mindenképp az intézményi rendszer, amely magával húzza a gazdaság fellendülését is, ahogy erre az elmúlt években már volt példa.
Csáky Csongor a Rákóczi Szövetség nevében elmondta, a szervezet nem közvetlen részese a programnak, ám a szövetség '89-es alapítása óta a külhoni magyarság sorsára fókuszál, így egyértelműen örömmel fogadta a magyar kormány ezen tevékenységét. Csáky aláhúzta, az óvodafejlesztéssel megtalálták azt a stratégiai pontot, amely kulcsfontosságú lehet a külhoni nemzetrészek fennmaradásában.
