A 2014-2018 közötti kohéziós alapok elköltését vizsgálta az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF. A kedden bemutatott jelentés szerint Magyarország negatív rekordot döntött, a 28 EU tagállam közül innen kellene a legnagyobb arányú EU-s forrást visszakérni.
Az 2018-as OLAF jelentés szerint a 2014-2018-as időszakból összesen 277 esetben zártak le nyomozást javaslattal (recommendation), ebből 66 román és 52 magyar eset. A pénzügyi javaslatok (ami általában visszafizetést jelent a gyakorlatban) a magyar eseteknél a támogatások 3,84 százalékára vonatkoznak, ez a legmagasabb arány az EU-ban. Egyedül Szlovákiában nagy még ez az arány egynél (ott 2,29%).
Az Euronews brüsszeli tudósítója megkérdezte Ernesto Bianchit, az OLAF vizsgálatokért felelős igazgatóját, hogy a pénzügyi javaslatok pontosan milyen intézkedést jelenthetnek. Bianchi azt mondta, hogy az ajánlások egy részét képezi a visszafizetés, amit az Európai Bizottság kérhet, ha úgy dönt. De ez jelenthet átcsoportosítást is, ha a tagállam kormánya úgy dönt, hogy költségvetési forrásokat tesz be az EU-s források helyett.
Az OLAF tavaly év elején nyilvánosságra hozott jelentésében azt írta, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. közbeszerzéseinél 35 vizsgált projektből 17 esetében szervezett csalás történt. Az OLAF ezért a teljes támogatási összeg, 13 milliárd forint megvonását javasolta. Az ügyben a Magyarországon indított nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették, a magyar kormány pedig kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított közvilágítási projektek számláit.
Hangsúlyozta, hogy a jelentésben foglaltak nem jelentik azt, hogy rendszerszintű probléma lenne Magyarországon, azt is jelentheti, hogy sok esetet derítettek fel.
