Egyetért a finn kormány a hetes cikkely szerinti eljárással Magyarországgal szemben, és folytatják a procedúrát.
Anna-Maja Kristina Henriksson az Európai uniós soros elnökségét betöltő Finnország igazságügyminisztere szerda délelőtt részt vett az Európai Parlament Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) az ülésén. Ott jelentette be, hogy az Általános ügyek tanácsában szeptember 16-án hallgatják meg Magyarországot. Ez a soron következő lépés a hetes cikkely szerinti eljárásban, melynek elindításáról azt mondta Henriksson, hogy szükséges volt.
A finn politikus arról is beszélt, hogy az EU-támogatásoknak fontos szerepet kell játszaniuk a jogállamisági mechanizmusban, össze kell kötni a kettőt.
Ez az a terv, amiről már több finn politikus is beszélt, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke is támogatja. A magyar kormány azonban ellene van, több fideszes politikus is felszólalt már ellene, a legutóbb Varga Judit igazságügyminiszter.
Hétfőn jelentették be, hogy Magyarországra látogat Antti Rinne finn miniszterelnök szeptember 30-án. A két ország között diplomácia feszültséget okozott, hogy a finnek kiemelt szerepet szánnak jogállamiság kérdésének a soros elnökségük alatt. Orbán Viktor magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn kritizálta Finnországot, válaszul a volt finn nagykövet egy véleménycikkben azt állította, hogy "Magyarország az egyik legkorruptabb ország az Unióban".
Henriksson épp annak a bizottságnak az ülésén beszélt a magyar helyzetről, amely szerdán döntött volna arról, hogy a fideszes Hidvéghi Balázst, vagy a zöldpárti francia Damien Careme-t választják meg harmadik alelnöknek. Míg a Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője kedden azt írta, hogy visszaléptették a magyar EP-képviselőt, az Euronews brüsszeli tudósítója úgy értesült, hogy szeptember végére halasztották a döntést.
