Kedden este ötödik alkalommal került megrendezésre az immár hagyománynak számító brüsszeli Kárpátalja nap, Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes európai parlamenti (EP) képviselő szervezésében. Az est sorána látogatók megtekinthették Bocskor László „Az én Kárpátaljám” című fotókiállítását, illetve a Nemzeti Színház „Gulág virágai” című zenés dokumentumdrámáját, így megemlékezve azokról a kárpátaljai magyarokról, akiket 1944 során deportáltak a Szovjetunióba kényszermunkára. A megemlékezéssel egybekötött ismertető estnek a Balassi Intézet adott otthont.
A rendezvénynek a Balassi Intézet adott otthont (Fotó: MTI)
A Kárpátalja nap célja elsősorban megismertetni Kárpátalját, annak a kultúráját és történelmét a brüsszeli nagyközönséggel is. Az idei Kárpátalja nap egy olyan esemény köré szövődött, amely a kárpátaljai magyarság egyik legnagyobb tragédiája, s amely közvetve vagy közvetlenül érintette az ottani magyar családok nagy részét. Az 1944-ben lezajló deportálások során mintegy 800 ezer magyart (ebből közel 30 ezer kárpátaljai magyart) hurcoltak el a Szovjetunió területére, s kényszerítettek munkára embertelen körülmények között. Ez az esemény a Málenkij robot néven él a köztudatban. Az idei Kárpátalja napon a robot 75-ik évfordulójáról emlékeztek meg a jelenlévők.
Bocskor Andrea EP-képviselő megnyitó beszédében elmondta, hogy a kárpátaljai közösség rehabilitálása a mai napig nem történt meg, sem erkölcsi, sem politikai téren. Kiemelte, hogy úgy, ahogy 1944-ben Európa hallgatott ezekről az eseményekről, most is ritkán esik róla szó. Ezért is fontos, hogy méltóképpen megemlékezzünk arról a közel egy millió magyarról, akik a szovjet elnyomás áldozataivá váltak.
A képviselő köszöntő beszédében kiemelte, hogy az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzete továbbra sem kielégítő. A kárpátaljai magyar közösség azonban nem hajlandó feladni sem nyelvét, sem kultúráját, sőt szeretnék, ha nemzetközi szinten is elismernék helyzetük súlyosságát. „Ukrajna nem csak egy geopolitikai és stratégiai partner kell, hogy legyen. Csak akkor válhat igazi európai országgá, ha tiszteletben tartja a kisebbségeinek, s így a kárpátaljai magyarságnak a jogait is” – hangsúlyozta az EP-képviselő.
Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxembourgi nagykövete is köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében kiemelte, hogy Magyarország továbbra sem hajlandó szemet hunyni a kárpátaljai magyarság jogainak megsértéséről, s hogy kitart a kárpátaljai magyarság mellett. „Egy magyar nagykövetnek mindenképpen fontos elmondania Kárpátaljával kapcsolatban azt, hogy Magyarország mindig is támogatta Kárpátalja és ezen keresztül Ukrajna euro-atlanti integrációját. Azonban mindig el is várta, hogy az anyaország mellett Ukrajnától is megkapják a támogatást az ott élő magyarok, hogy az ország betartsa saját alkotmányát, illetve nemzetközi kötelességeit az ott élő magyar kisebbség felé.”
A nagykövet elmondta azt is, hogy pozitívan tekint a jövőbe, hiszen Magyarország és Oroszország kapcsolatát ma az együttműködés jellemzi, s ennek az együttműködésnek egyik eredménye az októberi egyezmény is, amelynek alapján mintegy 600 ezer egykori magyar fogoly aktája kerül majd vissza Magyarországra.
Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke köszöntőbeszédében elmondta, nem gondolta volna, hogy a XXI. században a kárpátaljai magyarságnak újra meg kell küzdenie a jogaiért, mint már korábban a történelem során oly sokszor, reménykedik azonban abban, hogy ezúttal utoljára kerül erre sor.
A köszöntőbeszédeket követően az egybegyűltek megtekinthették a Nemzeti Színház „Gulág virágjai” című zenés dokumentum drámáját, Földes László – HOBO és Rácz József előadásában. A darab, melyet Vidnyánszky Attila rendezett, olyan verseket, dalokat és novellákat ötvöz, melyek a szovjet munkatáborok rabjainak alkotásai. Az est kárpátaljai ételek és italok kóstolásával zárult.
