A nemzetpolitikát illetően három kérdésben egyetértés van a nemzettesten belül, az állampolgárság, a választói jog és az autonómia iránti igény tekintetében – jelentette ki a néhány héttel korábban Budapesten megtartott kisebbségjogokkal foglalkozó konferencia szünetében nyilatkozva dr. Szili Katalin határon túli autonómiaügyekkel foglalkozó magyar miniszterelnöki megbízott, aki a Magyar Szónak napilapunk 75. születésnapja kapcsán is elmondott néhány gondolatot. A külhoni magyarok jogvédelmét támogató Kisebbségi Jogvédő Intézet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának dísztermében tartotta meg a Magyarok Jogvédelme a Kárpát-medencében című éves konferenciáját. A tanácskozással párhuzamosan készült beszélgetés kezdetén az aktuális nemzetpolitikai kérdéseket érintette Szili.
Szili Katalin (Varjú Márta felvétele)
– Ha áttekintjük, mi minden történt harminc év alatt, a rendszerváltozás óta, látnunk kell, voltak illúzióink az őshonos nemzeti kisebbségek kérdésében, azt hittük, a rendszerválás majd mindent megold. Aztán tizenöt évre rá jött az uniós csatlakozás, amiről szintén azt hittük, mindent meg fog oldani. Mára látnunk kell, vannak olyan kérdések, amelyet illetően európai szinten sem tudtunk megállapodni. Új Európai Parlament alakult az idén, az új brüsszeli intézményrendszer kapcsán abban bízok, hogy az majd valamiféle segítséget tud nyújtani az őshonos nemzeti kisebbségek kérdésének újragondolásában. Európa ezt a kérdést eltolta magától korábban, s az Európa Tanácsra bízta. Szeretnénk, ha az EU beemelné ezt a témát a saját kérdései közé, s elismerné, hogy a kisebbségi kérdés önmagában nem belügy, hanem európai ügy, s Európának is meg kell találnia a saját válaszait.
Szili rámutatott arra, hogy Kalmár Ferenc képviselővel kidolgoztak olyan pontokat, amelyeknek az elfogadása elengedhetetlen a sikerhez. Brüsszelnek el kell ismernie, hogy a kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, továbbá, hogy a nemzethez tartozás nem azonos az állampolgársággal, adott esetben Szerbiában a magyar nemzethez tartozhat valaki akkor is, ha szerb állampolgár.
– Itt kell megjegyeznem, hogy Vajdaság és Szerbia e tekintetben ma zászlóshajó, ahol a Magyar Nemzeti Tanács egy olyan kulturális autonómiát valósít meg, amely példaértékűnek számít az egész Kárpát-medencében.
A fontos pontok között említette még az identitáshoz való jogot, lehetővé kell tenni, hogy minden országban elismerjék államalkotó tényezőként az ott élő kisebbségeket, ebben Szerbia ugyancsak pozitív példával szolgál.
Kérdésünkre, bízik-e benne, hogy az „új Brüsszel” változtat e tekintetben az álláspontján, Szili elmondta, egy szempont miatt bízik, annak ellenére, hogy a legtöbben nem várnak alapvető változást.
– Európának „újra kell gombolnia a kabátot”, el kell döntenie, miként szeretné magát definiálni a globális színtéren. Egy szolidáris nemzetek Európáját kellene szerintem kialakítani, ahol valóban elismertek és egyenjogúak lesznek a közösségek és azok tagjai, ahol elismerik a kollektív jogokat. Sajnos ma inkább ott tartunk, hogy északi szomszédjaink számára a kollektív bűnösség a mérvadó és nem a kollektív jogok – mutatott rá.
Kisebbségi jogok érvényesítése terén a médiának is mindig nagy a szerepe. A Magyar Szó 75. születésnapját ünnepelte a napokban, Szili szerint ennek az évfordulónak is fontos üzenete van, mely arról is szól, mit is jelent valójában egy adott közösség kulturális autonómiája, történetesen azt, hogy művelődési, oktatási kérdésekben, médiaügyekben, finanszírozási kérdésekben önállóan dönthet a Magyar Nemzeti Tanács Vajdaságban.
– Van egy jó fundamentumon álló magyar nyelvű médiavilága a vajdasági magyarságnak, s ez egy fantasztikus dolog. Ebben azt a mérőfokát is látom egy ország berendezkedésének, hogy mennyire engedi a saját kisebbségeinek, hogy saját nyelvükön jussanak hozzá az információkhoz. Azt kívánom a Magyar Szónak, hogy élje meg a századik évfordulót is, csak azt az egyet nem ígérhetem, hogy magam is köszönteni tudom majd ezen a hatalmas jubileumon. Egy hetvenöt éves médium megérdemli azt, hogy az ember megsüvegelje valamennyi munkatársát, aki valaha ott dolgozott és alkotott, köszönettel tartozunk nekik. A 21. században, véleményem szerint, a három elkülönülő hatalmi ág mellé a média belépett negyediknek. Lehetősége van arra, hogy a világot, társadalmat befolyásolja. Jó egészséget kívánok a Magyar Szónak, s még egyszer azt, hogy ne álljon meg a századikig!
