Megjelent a Magyar Közlönyben a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény. A törvény keddtől hatályos, hatályvesztéséről a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt.
A képviselők a védekezésről szóló törvényről szavaznak (Fotó: MTI)
A törvényt hétfőn délután szavazta meg a magyar parlament. Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen szavazattal 53 nem ellenében – sürgősséggel – hagyták jóvá a jelen lévő képviselők.
A VESZÉLYHELYZETET SZABÁLYOZZA
A törvény a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.
Az MTI törvényről szóló összefoglalója szerint a kormány a veszélyhelyzetben – a jogszabályban meghatározott rendkívüli intézkedéseken túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálásáért rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezt a jogkörét – szükséges és arányos mértékben – a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja – rögzíti a hétfőn az Országgyűlésben sürgőséggel megszavazott jogszabály.
A veszélyhelyzetben a kormány az alaptörvény vonatkozó bekezdése szerinti rendeleteinek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbíthatja.
A törvény az Alkotmánybíróság folyamatos működésének biztosításával és választásokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz. Kiegészül a büntetőtörvénykönyv is a járványügyi védekezés akadályozására, valamint a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozással.
ÁDER: EZ NEM A POLITIKAI HASZONSZERZÉS IDEJE
Ez nem a politikai haszonlesés ideje. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nem határidő nélküli, a kormány felhatalmazása nem korlátlan – közölte Áder János államfő, miután hétfőn elrendelte a jogszabály kihirdetését.
A köztársasági elnöki hivatal honlapján olvasható nyilatkozatában az államfő kiemelte: a törvény megfelel az alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható.
A jogszabállyal kapcsolatos hétfői és egy héttel ezelőtti vitáról azt írta: az részben az eddig megtett intézkedésekről, részben a demokráciára leselkedő vélelmezett veszélyről szólt. Az eddig megtett intézkedéseket se „korlátlan felhatalmazását”. Ezért Áder János két kérdést kiemelten vizsgált és megállapította: a kormány felhatalmazása nem határidő nélküli, hanem feltételtől függő, a járvány megszűnésével véget ér. Arra a felvetésre, hogy korlátlan-e a kormány felhatalmazása a döntések tartalmát illetően, vagyis „mindent megtehet-e” a kabinet, az államfő azt közölte: nem, a kormány felhatalmazása csak a járvány megelőzésére, kezelésére, felszámolására, a káros hatások mérséklésére vonatkozik.
Az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a kormány beszámolási kötelezettsége a járvány idején is megmarad – tette hozzá –, a járványt követően pedig az Országgyűlés dönt a rendkívüli intézkedések sorsáról.
„Mindannyian tudjuk, hogy még nehéz hetek várnak ránk. A védekezés kérdései tartósan az Országgyűlés napirendjén szerepelnek majd. Ezért is fontos, hogy mindenki tanúsítson önmérsékletet. Ez nem a politikai haszonlesés ideje” – üzente az államfő.
AZ ÁTMENT ELLENZÉKI ÜZENET
A parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok közül egyedül a Mi Hazánk képviselői szavazták meg a védekezésről szóló törvényt. A többi ellenzéki párt – amelyek hétfőn közös sajtótájékoztatót tartottak – azt követelték, hogy időkorlátot építsenek be a törvénybe. Annak a félelmüknek adtak ugyanis hangot, hogy a koronavírus-helyzet kezelése örvén Orbán Viktor kormányfő visszaél majd a rendeleti kormányzás lehetőségével.
Ez az ellenzéki üzenet nagy sikerrel átment Magyaroszág határain túl is és visszaköszönt a világsajtóban, valamint a külföldi politikusok értékeléseiben. Hétfőn és kedden sorra jelentek meg olyan cikkek a Spiegeltől, a Politicón át a Washington Postig, amelyek Orbán Viktor diktatórikus hatalmának a magyarországi kiépülésével riogatnak.
A Spiegel cikke szerint az Unió kellős közepén ezzel egy kvázi diktatúra jött létre. A Politico a német külügyminisztert, Michael Rothot idézte, aki úgy reagált a magyarországi fejleményekre, hogy a Covid-19 elleni válaszok nem fenyegethetik a jogállamot, nem foszthatják meg jogaiktól a demokratikus intézményeket, nem tehetnek kockára alapvető jogokat. Megszólították az EP liberális frakciójának vezetőjét, a román Dacian Ciolos is, aki úgy foglalt állást, hogy a különleges felhatalmazás láttán a demokratikus Európának a legmagasabb fokú riadót kell fújnia, mert nem lehet egyszerűen lehúzni a rolót a jogállam számára. A szocialisták szerint a vírus csak ürügy Orbánnak, aki a nyílt színen bontja le a demokráciát. Miként állíthatja, hogy arányos lépést jelent a rendeleti kormányzás vagy a sajtószabadság megszigorítása? A szocialista frakció cselekvésre szólította fel a Bizottságot. Katarina Barley, a Parlament alelnöke azt üzente, hogy a demokrácia nem kerülhet vesztegzár alá. Az aggodalmakat osztják a zöldek is, akik szerint Magyarország veszedelmesen elfordul a demokratikus normáktól, és biankó csekket ad a miniszterelnöknek.
A Washington Post szerint a magyar törvényhozás korlátlan hatalmat adott a populista Orbán Viktor kezébe, amivel az addig élhet, ameddig csak szükségesnek tartja. Jogvédők szerint azonban ily módon gyakorlatilag felfüggesztették a demokráciát egy uniós tagállamban a koronavírus elleni harcra hivatkozva.
Sok más, az Orbán-kormányhoz korábban is negatívan viszonyuló lap mellett a Guardian is arról írt hétfői vezércikkében, hogy Orbán diktárori jogokat szerzett.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár élesen visszautasította a vezércikk állítását. A szóvivő szerint a liberális média cinizmusa új, alávaló mélységet ért el. Kovács Zoltán – amint arról az Origo tájékoztatott – felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország kormánya lassan már 10 éve folyamatosan küszködik a nyugati sajtó álhíreivel, de az különösen megdöbbentő, hogy a koronavírus okozta világjárvány idején is ilyen eszközökhöz nyúl a szélsőbalos brit The Guardian.
A lap egyáltalán nem vesz tudomást a hazai közjogi berendezkedésről és a magyar emberek azon akaratáról, hogy háromszor egymás után óriási többséggel megválasztották a jelenlegi Országgyűlést, ami a kormányzat felett garanciát jelent és arról sem, hogy a magyar emberek túlnyomó többsége támogatja a koronavírus terjedésnek megfékezése ellen hozott eddigi kormányintézkedéseket.
SZIJJÁRTÓ: A LIBERÁLIS FŐSODOR ÖSSZTÜZE
A nemzetközi liberális mainstream ismételten össztűz alá vette Magyarországot – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd reggeli Facebook-bejegyzésében azokról a nemzetközi bírálatokról, amelyek a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként meghozott keddi országgyűlési felhatalmazás miatt érték a kormánypártokat.
A tárcavezető szerint „a bukott olasz baloldali miniszterelnök, az örök nagykoalíciós kistestvér német szocialisták, a választást soha nem nyert osztrák zöldek és luxemburgi kommunisták, valamint a szélsőségesen intoleráns északi liberálisok mostani támadásában semmi meglepő nincs: amikor mi valami nagy bajtól védjük meg a magyar embereket, ők mindig megtámadnak minket”.
„A nemzetközi liberális mainstream megtámadott minket tíz éve, amikor hazaküldtük az IMF-et, és megszorítások helyett adót csökkentettünk, segély helyett munkát adtunk, így megvédtük a gazdasági összeomlástól Magyarországot. A nemzetközi liberális mainstream megtámadott minket öt éve is, amikor elutasítottuk az illegális migránsok letelepítéséről szóló kötelező kvótákat, kerítést építettünk a déli határra, odavezényeltük a rendőrséget és a honvédséget, ezzel pedig megvédtük a magyar emberek biztonságát. A nemzetközi liberális mainstream megtámadott minket most is, amikor felhatalmazást kaptunk a demokratikusan választott Magyar Országgyűléstől arra, hogy megvédjük hazánkat a világjárvánnyal szemben” – fogalmazott a miniszter.
Úgy vélte, hogy a szóban forgó áramlat pártjai és politikusai frusztráltak és irigyek: ők legfeljebb csak álmodhatnak az olyan társadalmi támogatottságról, mint amilyennel az elmúlt három parlamenti választást kétharmados többséggel megnyerő magyar kormány rendelkezik. Hozzátette: „a nemzetközi liberális mainstream pártjai és politikusai mélyen antidemokratikusak, mert semmibe veszik, sőt megkérdőjelezik a magyar emberek akaratát. Azoknak a magyar embereknek az akaratát, akiknek felhatalmazása alapján kormányzunk”.
