A több mint egymillió szignó összegyűjtése nemcsak a magyarok összefogásának az erejét mutatja, de van egy nyíltan keveset emlegetett másik hozadéka is: sikerült elkerülni a „leégést”, nekünk ugyanis hatalmas szégyen lett volna, a magyarokkal, székelyek
Szerdán este negyed tízkor lépte át a képzeletbeli határt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) európai nemzeti régiók védelmében indított uniós petíciójának az aláírásgyűjtése, ekkor érkezett meg az egymilliomodik támogatói szignó.
Pesty László, az aláírásgyűjtés kampányfőnöke tegnap az M1 aktuális csatornán még arra buzdított, hogy bár már megvan az egymillió, a határidő lejártáig, éjfélig továbbra is gyűjteni kell az aláírásokat, mivel Brüsszel megvizsgálja majd azok hitelességét, és kiderülhet, hogy többen kétszer írtak alá vagy hibásan tették azt.
De azért is gyűjteni kell, hogy „megmutassuk Brüsszelnek, hogy legitim a székelyek kezdeményezése” – fogalmazott.
A kampányfőnök buzdítására talán nem is volt szükség, az utolsó héten a magyarok körében szédületes tempóba kapcsolt aláírásgyűjtés az utolsó napon is folytatódott, csütörtökön délután két óra körül már túllépte az elektronikus szignók száma a 900 ezret, amihez hozzászámítódik a mintegy 220 ezer papíralapú aláírás.
kel szemben ellenséges érzületet táplálóknak pedig kárörömre való ok, hogy Trianon századik évfordulóján – amit a magyar kormány az összetartozás évének nyilvánított – ne sikerüljön odaállítani egymillió magyar támogatót egy – a többi európai nemzeti régió mellett – a Székelyföld, a Csallóköz és a Partium érdekét szolgáló petíció mögé.
Eleinte úgy tűnt, hogy az SZNT kezdeményezésnek hatalmas „égés” lesz a vége, az első kilenc hónapban ugyanis mindössze ötvenezer szignót sikerült begyűjteni. Ekkor január utolsó napján csatlakozott a csapathoz Pesty László, a Pesty Fekete Doboz vezetője, és az utolsó három hónapban, de különösen húsvét hetében, amikor létrehozták az irdala.hu weboldalt, egy kis megbocsátható túlzással az aláírásgyűjtés is húsvéti feltámadást élt meg.
A petíciónak, amelynek az elindítását az SZNT-nek az Európai Bizottsággal (EB) folytatott több éves pereskedés után sikerült kiharcolnia, az a célja, hogy a legtöbb esetben gazdasági hátránnyal induló nemzeti kisebbségek által lakott régiók közvetlenül pályázhassanak közösségi, kohéziós forrásokra. Amennyiben sikerrel jár valamely európai polgári kezdeményezés, az arra kötelezi az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon a megfelelő támogatást elért petíció témájával, nem jelent tehát automatikus törvényalkotási kötelezettséget, de terepet nyit a petíció megfogalmazóinak annak a kiharcolására, és nem mellékesen arra is, hogy az ügyet a szélesebb európai nyilvánosság elé tárják.
Ez nem egy gyors folyamat, az Unió bürokratikusan olajozott malmai lassan őrölnek, az egy évvel ezelőtt sikerrel zárul Minority SafePack polgári kezdeményezés esetében eddig például érdemben még nem történt semmi, a Brexit és a koronajárvány miatt a kezdeményezők sem sürgették a folyamat elindítását. A nemzeti régiók védelmét szolgáló petíció esetében erről egyelőre még nem is beszélhetünk ugyanis nem sikerült a határidő lejártáig teljesíteni az európai polgári kezdeményezések második feltételét, a területi kritériumot, vagyis azt, hogy legkevesebb hét uniós országban túllépjék a megszabott minimális aláírásszámot. (Ez a minimális szám az illető uniós ország európai parlamenti képviselői számának a 750-szerese.) Csupán a magyarok lakta három országban: Magyarországon, Romániában és Szlovákiában teljesült ez a feltétel, legkevesebb négy ország tehát még hiányzik sorból.
A területi kritérium teljesítésére már csak akkor nyílhat lehetőség, ha meghosszabbítják a határidőt. Az SZNT április 8-án a koronavírus-járványra hivatkozva levélben arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tolja ki hat hónappal az aláírásgyűjtés határidejét. Arra hivatkoztak, hogy járvány miatt március óta lehetetlenné vált a papíralapú gyűjtés, a meglévő aláírásokat sem sikerült begyűjteni, és bizonyos uniós országokban azért maradt el a gyűjtés tervezett utolsó hulláma, mert nem tudtak a helyszínre eljutni.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerdán az MTI-nek nyilatkozva elmondta, az EB már jelezte, hogy ismerik a problémát, mely a többi folyamatban levő polgári kezdeményezés aláírásgyűjtését is hátráltatja, és mérlegelik a határidő kitolását. Az elnök a sajtóba kiszivárgott hírekből értesült arról, hogy az EB május 15-én készül bejelenteni a hosszabbítást. Szerinte ha csak az elzártság időszakával hosszabbítják meg az aláírásgyűjtést, akkor is valós esély van valamennyi kritérium teljesítésére.
Az MTI felvetésére Izsák Balázs elismerte, hogy a kezdeményezés támogatóinak országok szerinti eloszlása azt jelzi, hogy a nemzeti régiók ügye egyelőre magyar ügy maradt, még nem vált igazán európai üggyé. Ezt azzal magyarázta, hogy járatlan úton indultak el, amikor megpróbálták lerakni az európai regionális együttműködés alapjait. Az etnoregionális mozgalmak ugyanis eddig az államokon belül küzdöttek a jogokért.
„Egy új terepen járunk, új utat törtünk, és úgy látszik, hogy erre nem elég egy év” – nyilatkozta az MTI-nek az SZNT elnöke.
