A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából emlékülést tartott a magyar Országgyűlés csütörtökön. Az ülés – amelyen a Demokratikus Koalíció nem vett részt – a történelmi zászlók bevonulásával és fanfárral kezdődött. Ezt követően megkezdődött a nemzeti önazonosság védelméről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat vitája.
Kövér László (Fotó: MTI)
A kormánypárti képviselők által most nyilatkozatként benyújtott KMKF-felhívásról szóló részletes beszámoló lapunk egy héttel ezelőtti, május 29-ei számában volt olvasható.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke vitát megnyitó beszédében kiemelte: a nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé kell tenni, mert ez az ügy egyidejűleg szolgálja a magyar nemzet, a szomszédos nemzetek és Európa jövőjét.
„A magyarság ezeréves Kárpát-medencei történelméből száz nehéz év van a hátunk mögött, és a magunk által alakítható jövő áll előttünk” – hangoztatta a házelnök, aki szerint a szétszakítottságban is megmaradni tudás teljesítményéből erőt merítve, az egymást követő nemzedékek erőfeszítéseit összeadva kell együtt sikeressé tenni a magyarok következő évszázadát.
Kifejtette: a trianoni diktátum által a magyarságnak okozott tragédia nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt, hanem velünk együtt élő folyamatos jelen, ami nem kívánt esetben megismétlődő jövővé is válhat.
Úgy vélte, amíg a külhoni magyarságnak keserves létküzdelmet kell vívnia, hogy megőrizhesse anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, a trianoni döntés nem a történelemkönyvek lezárt fejezete, hanem a teljes magyar nemzetet érintő, nyitott, jelenbeli létkérdés.
MÉG EGSZER NEM TÖRTÉNHET MEG
A házelnök hangsúlyozta: a magyar jövő csak akkor lehet biztonságos, ha minden jelen- és jövőbeli magyar nemzedék szívébe és eszébe vési, hogy mindig csak az lehet az övé, amit meg tud védeni. Aki nem kész és nem képes megvédeni azt, ami a sajátja, az el fogja veszíteni.
Azt mondta, a múltat megváltoztatni nem tudjuk, csak annak legfájóbb következményein kísérelhetünk meg változtatni, de erre akkor van esély, ha tanulunk a múltból.
Tanulságként említette, hogy a nemzetek önrendelkezésének eszméjét közös sírba temették a magyarok ezeréves országával, és a síron kivirult a nemzettagadás mérgező virága.
„A nemzetünket fenyegető veszély nem múlt el, sőt erősödik, de fenyegeti már a bennünket száz éve legyőzőket is” – vélte. Közölte: a másik tanulság, hogy mindig súlyos ára lehet, ha nem figyelünk arra, mi zajlik körülöttünk a nagyvilágban. Trianon nemcsak a múltban esett történelmi igazságtalanság okozta fájdalom szinonimája, nemcsak a jelenben bennük élő egyfajta kollektív lelkiismeret-furdalásé, hogy miként hagyhattuk, hogy ez megtörténjen velünk, hanem a jövőre vonatkozó parancs is: ez még egyszer nem történhet meg velünk – jelentette ki.
Kövér László szerint a harmadik tanulság, hogy a nemzetközi porondon szövetségesek nélkül nem lehet sokra jutni.
ÁLLAMFŐI MEGEMLÉKEZÉS
Áder János (Fotó: MTI)
A magyar nemzet nem csak volt, de lesz is – mondta Áder János államfő az emlékülésen.
„Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk” – hangoztatta az államfő.
Kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.
Magyarország a területének 67 százalékát és lakosságának 60 százalékát veszítette el, a szintén vesztes Németország csupán a területének 13 és a lakosságának 4 százalékát – ismertette Áder János, ami azt mutatja, hogy a népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták. Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem sokkal korábban, sunyi háttértárgyalásokon.
„Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk” – fogalmazott.
Trianon pedig sem békét nem hozott, sem a térség fejlődését nem segítette, de az etnikai feszültségeket sem csökkentette – vont mérleget az államfő. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált, ezzel pedig újabb viszálykodás magvait hintette el.
Súlyos felelőtlenségnek ítélte például a határok megvédésének, a diplomáciai háttérmunkának az elmaradását, vagy a titkosszolgálati jelentésekét a háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól.
Az emlékülés végén a jelen lévő kormánytagok és a képviselők elénekelték a magyar és a székely himnuszt (Fotó: MTI)
Áder János szólt arról is, hogy Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, holott amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel: sem a Ceauşescu-rezsim bukása, sem Jugoszlávia szétesése, sem a Szovjetunióból kiváló Ukrajna megszületése, sem Csehszlovákia kettéválása idején.
„Mi tiszteletet adunk a szomszédjainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országukban élő magyarokat” – mondta.
Június 4-e tíz éve a nemzeti összetartozás napja – hívta fel a figyelmet – a cél az, hogy erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között.
Ezt szolgálja az egyszerűsített honosítás vagy a határon túli közösségek, intézmények támogatása, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének segítése, az egyházi, közösségi élet színtereinek megújítása.
Az emlékülés végén a képviselők elénekelték a Himnuszt és a Székely himnuszt.
