Musk vakvágányra tévedt

Sokan csodálják Elon Musk üzleti sikereit. Másokat a hatalmas vagyona foglalkoztatja. Többen azért cserélnének vele, mert fontos szerepet kapott az új amerikai kormányzatban, s Donald Trump közeli főmunkatársává avanzsált. Bőven akadnak azonban olyanok is, akik inkább távol tartanák magukat tőle, mert hibáit látva nem szeretnének vele találkozni, se együttműködni. Különösen azóta, hogy Trump január 20-i beiktatási ünnepségén – a holokauszt nemzetközi emléknapja előtt egy héttel – a náci karlendítésre emlékeztető mozdulatokat is beiktatott beszédébe.

Sokan csodálják, irigylik, mások megvetik és elítélik Elon Muskot, a világ leggazdagabb emberét, aki kulcsfontosságú tanácsadója a január 20-án újra hivatalba lépett Donald Trumpnak. Bírálói nem a mintegy 450 milliárd dolláros vagyona, vagy az általa alapított Tesla autógyár és SpaceX űrkutatási vállalat üzleti sikerei, sem a tulajdonát képező X (korábban Twitter) közösségi médiaplatform globális befolyása miatt neheztelnek, mutogatnak rá. Egészen másért. Az utóbbi időben például viselkedéséért, nyilatkozataiért, megjegyzéseiért.

A kritikusai közé tartozik a szintén multimilliárdos Bill Gates is, aki a világ legnagyobb szoftvercége, a Microsoft társalapítója. Bár nevezte már szuperokosnak is Muskot, mégis azt álltja róla, hogy őrültséget tesz, amikor felkarol radikális és szélsőjobboldali politikusokat. Gates szerint ez „populista kavarás” helyett jobban tenné, ha azon gondolkodna, hogyan tud segíteni. Ha nem így cselekszik, s folytatja a kavarást – figyelmeztetett a minap Gates – destabilizálhatja bizonyos országok politikai helyzetét. A kormányoknak ezért azt tanácsolta, vezessenek be olyan törvényeket, amelyekkel megakadályozhatják a szupergazdag külföldieket abban, hogy beavatkozhassanak a választásokba.

RELATIVIZÁLNÁ A MÚLT BŰNEIT

Muskról többen is azt állítják, hogy nyíltan és gátlástalanul igyekszik befolyásolni a február 23-án esedékes, előrehozott német parlamenti választást. Felróják neki, hogy teljes mellszélességgel kiáll az EU- és bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) mellett, amely a második legnépszerűbb párt a választók körében. Az AfD-t a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) 2021-ben az alaptörvénybe ütköző szélsőjobboldali törekvések gyanúja miatt megfigyelés alá vette.

A választásra készülő párt január 25-i hallei kampánynyitó rendezvényére videóösszeköttetésen bejelentkezett Musk is. A jelenlevőknek (és a párt támogatóinak) egyebek mellett azt tanácsolta, nem kellene annyit foglalkozni Németország (náci) múltbéli bűneivel. „A gyerekeknek nem kellene bűnösnek lenniük a szüleik, főleg nem a nagyszüleik bűnei miatt. Túl sokat fókuszálunk a múltbeli bűnökre, ezen túl kell lépnünk” – mondta 48 órával a holokauszt nemzetközi emléknapja előtt.

TÁMOGATÁSÁRÓL BIZTOSÍTOTTA

A 4500 fős hallgatóságnak, akik között ott ült Alice Weidel, a párt társelnöke, kancellárjelöltje, arról is beszélt, hogy „jó büszkének lenni a német kultúrára, a német értékekre, s nem elveszíteni azt valamiféle multikulturalizmusban, ami mindent felhígít”.

Ezután a párt támogatására buzdított. Az AfD-t Németország legnagyobb reménységének nevezte. (Az országban közben több városban tüntettek a jobboldal megerősödése, az AfD és a hasonló pártok előretörése, továbbá Trump politikája és Musk befolyása ellen.)

Korábban már többször támogatásáról biztosította az AfD-t; január 9-én az X-en interjút készített Weidellel, amit többen választási beavatkozásként értékeltek. December 28-án pedig vendégszerzőként cikket írt a konzervatív Welt am Sonntag internetes kiadásába, amelyben támogatásáról biztosította, s Németország utolsó reménysugarának titulálta az AfD-t, amelyet szerinte igaztalanul neveznek szélsőjobboldalinak. Közölte: „Németország kritikus ponthoz érkezett. A gazdasági és kulturális összeomlás szélén tántorog”.

NÉMETÜL HÜLYÉZTE LE

Előzőleg (december 19-én) pedig úgy fogalmazott az X-en, hogy „csak az AfD mentheti meg Németországot”. Az ilyen és hasonló megnyilvánulásai miatt kritikusai egyre gyakrabban vádolják azzal, hogy nyíltan kampányol egyetlen párt mellett.

Mások a német politikusok elleni verbális támadásait ítélik el, s emlékeztetnek arra, hogy amióta 2022-ben megvásárolta az akkori Twittert egyre gyakrabban üti bele az orrát más országok politikájába. Saját közösségi oldalát pedig arra is használja, hogy akadálytalanul terjessze jobboldali nézeteit a több mint 200 millió követője felé.

A személyeskedő támadásoktól sem riad vissza. Amióta tavaly november 7-én kisebbségbe szorult a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár vezette kormány, majd december 16-án meg is bukott, előszeretettel foglalkozik az ottani ügyekkel. Gyakran olyan módon, amire többen felkapták a fejüket.

Scholzot ugyanis (november 7-én németül) bolondnak minősítette az X-en, amelyen később a nevét is kigúnyolva – már angolul – megjegyezte róla, hogy „Oaf Schitz, vagy hogy is hívják, veszíteni fog” (a februári választáson).

ZSARNOKNAK NEVEZTE

Miután a német államfő december 27-én feloszlatta a Bundestagot, megszólalt Musk is. Zokon vette, hogy Frank-Walter Steinmeier a döntését bejelentő beszédében óva intett a választás külső befolyásolásától. Bár Steinmeier nem említett neveket, Musk magára vette a figyelmeztetést, s négy nappal később X-bejegyzésében (angolul) „antidemokratikus zsarnok”-nak minősítette Steinmeiert.

Az antidemokratikus bélyeget rásütötte már az új összetételű Európai Bizottságra (EB) is (tavaly novemberben), amelynek élén továbbra is Urusla von der Leyen áll, akit az új amerikai elnök sem kedvel. Belerúgott Věra Jourovába is, az EB korábbi alelnökébe: 2024 októberében „a bürokratikus gonosz megtestesítő” címet adományozta neki, amiért a politikus fenntartásait hangoztatta az X platformmal kapcsolatban.

Musk legutóbb Trump január 20-i beiktatási ünnepségén került a figyelem középpontjába. Energikus, már-már eksztatikus beszéde közben gesztikulálva sokakat régmúlt rossz időkre emlékeztetett, többek szerint hadonászása olykor náci karlendítésére hasonlítottak. Nekik az X-en válaszul a náci szóval kapcsolatos szójátékokat tett közzé.