Irán nem aggódik az ellene irányuló, és ma életbe lépett új amerikai szankciók miatt, ám az EU, különösen pedig Franciaország, Nagy-Britannia és Németország sajnálja a döntést. Teherán válaszképpen vadászgépek sorozatgyártásába kezdett. „Szankciók jönnek, november 5-én” – olvasható Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésében, amivel arra utal, hogy a 2015. évi iráni atomalku aláírása után feloldott büntetőintézkedéseket Washington mától visszaállítja.
Mike Pompeo külügy- és Steve Mnuchin pénzügyminiszter szerint az intézkedések az iráni pénzügyi és energetikai szektort, valamint hajózást és a hajógyártást érintik. Büntetik azokat az országokat is, amelyek továbbra is Irántól vásárolnak kőolajat, s a szankciós listán szereplő cégekkel üzletelő külföldieket is.
Nyolc országot Washington felment a büntetőintézkedések hatálya alól; nevüket várhatóan ma ismerteti. A nekik biztosított engedmény azonban csak átmeneti időre szól.
Pompeo és Mnuchin hangsúlyozta: a szankciók addig maradnak érvényben, amíg Teherán nem hagy fel a terrorizmus támogatásával, szíriai katonai szerepvállalásával, és teljesen le nem állítja nukleáris és ballisztikusrakéta-programját.
Washington az idén májusban mondta fel egyoldalúan a 2015. évi atomegyezményt, majd ismét szankciókat léptetett életbe Irán ellen. Az újabb szakasz épp ma kezdődött.
Az atommegállapodást az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína kötötte meg Iránnal, és dollármilliárdokban mérhető szankciós enyhítéseket adott Teheránnak cserébe azért, hogy lezárja katonai célú nukleáris programját. Trump szerint Irán nem ellenőrizhető módon hajtotta végre a vállalásait, és nukleáris programjával sem hagyott föl. Az ellenőrzéssel megbízott Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azonban ennek épp az ellenkezőjét állítja.
Az EU és több befolyásos állama, továbbá Kína és Oroszország ellenzi az amerikai lépést. Brüsszel, London, Párizs és Berlin sajnálkozását fejezte ki a szankciók újjáélesztése miatt, Moszkva pedig azt állítja, hogy Washington döntése újabb nagy csapást jelent az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződésre.
Teherán a hét végén jelezte: nem aggódik az amerikai döntés miatt. Azt üzente, hogy Washington képtelen lesz bármilyen korlátozást bevezetni a „hatalmas és bátor” Irán ellen.
Ali Khamenei ajatollah, az ország legfelsőbb politikai és vallási vezetője ráadásul meg van róla győződve, hogy a szankcióknak Washington lesz a vesztese, mint ahogy „vesztes volt Iránnal szemben az elmúlt csaknem 40 évben mindig”.
A közép-keleti ország több városában tegnap tömegek vonultak fel (az 1979-es iszlám forradalom évfordulója alkalmából), és keményen bírálták az USA politikáját.
Az állami televízió előzőleg arról számolt be, hogy Teherán megkezdte a saját fejlesztésű Kouszar (Villámlás) harci repülők sorozatgyártását, amelyekkel a légierőt akarja erősíteni. Irán régóta igyekszik demonstrálni hadserege képességeit. Sokan azzal vádolják, hogy nukleáris programja is e célt szolgálja. Teherán tagad, s állítja: atomprogramja békés célú.
Amir Hatami védelmi miniszter szerint a Kouszarok hamarosan kellő számban állnak majd rendelkezésre. Nyugati szakértők azonban csekélynek tartják a harcértéküket. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az ország gazdasága gyenge lábakon áll, s ezt a szankciók csak tovább súlyosbíthatnak.
*****
Észak-Korea azzal fenyegetőzik, hogy felújítja atomfegyvereinek fejlesztési programját, ha az Egyesült Államok záros határidőn belül nem oldja fel az ellene bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket. Phenjan szerint a kapcsolatok javítása és a szankciók összeegyeztethetetlenek. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a héten találkozik észak-koreai hivatali partnerével, Kim Jong Csollal, akit valószínűleg megpróbál rávenni arra, hogy Phenjan gyorsítsa föl atomfegyvereinek leszerelését. (Forrás: MTI/AP)
