Hivatalosan AK–47 a neve a félelmetes gépfegyvernek. A köznyelv azonban (szinte mindenütt) csak kalasnyikovként emlegeti. Legalább annyira ismert és világhírű orosz termék, mint a vodka. Különböző változataiból százmilliónyi van a Föld több mint száz országában. A nemzetközi feketepiacon is nagyon keresett árucikk, sőt sokfelé tömegesen hamisítják is. Néhol már-már a nemzeti folklór részévé vált.
Afganisztánban különösen elterjedt, és közkedvelt, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen az évtizedek óta háború dúlta országban már-már közszükségleti cikknek számít, így 10 dollárért is hozzá lehet jutni. Indiában ellenben (a feketepiacon) csaknem 4000 dollárt kell leperkálni darabjáért.
Népszerűségének fő oka alighanem egyszerűségében és megbízhatóságában rejlik. A fegyvert kifejlesztő és 1947-ben bemutató Mihail Kalasnyikovnak ugyanis épp ez a két szempont volt a vezérelve, amikor hozzákezdett a tervezéshez. Már az 1947-re elkészített prototípus is kiválónak bizonyult, s a volt Szovjetunió – óriási létszámú – fegyveres erői, a Vörös Hadsereg 1949-ben hadrendbe is állította.
Kalasnyikov tervei alapján száznál több különböző lőfegyverfajtát készítettek.Találmányaiért 1971-ben a műszaki tudományok doktora címmel jutalmazták, de rengeteg díjat, elismerést és kitüntetést is kapott. Fegyverkonstruktőri munkájának köszönhetően tizenhat akadémia választotta tagjává vagy tiszteletbeli tagjává. A szovjet hadseregben egészen a tábornoki rangig vitte.
Tavaly hunyt el, 94 éves korában, de a nevét viselő fegyverek továbbra is jól teljesítenek. Becslések szerint kalasnyikov gépkarabéllyal évente negyedmillió embert ölnek meg. A konstruktőr azonban ebben nem érezte vétkesnek magát.
Ezzel a részletkérdéssel mások sem sokat foglalkozhatnak, hiszen a fegyverek gyártása gőzerővel folytatódik. Kalasnyikovnak pedig szobrot állítottak a napokban. Ráadásul nem is hazájában, hanem Örményországban, amely a Szovjetunió része volt.
A csaknem három méter magas emlékművet azonban „orosz” területen helyezték el a megrendelői. A fegyvertervezőt ábrázoló realista alkotás ugyanis egy örményországi orosz katonai támaszpontra került, azon belül is a novemberben nyíló hadtörténeti múzeum elé.
Halála óta nemcsak ő vált a történelem részévé, hanem több megállapítása is. Egyszer azt nyilatkozta, hogy nincsenek álmatlan éjszakái a találmánya miatt, mert azt hazája védelmére alkotta meg. De hozzáfűzte: „Aludjanak rosszul a politikusok, akik a háborúkat kirobbantják!”
