A nigériai Boko Haram iszlamista terrormozgalom harcosai okozta zűrzavar miatt a nyugat-afrikai országban elhalasztották az elnök-, a parlamenti és a helyhatósági választásokat. A hétvégi döntés értelmében a kontinens legnépesebb államában nem az eredetileg tervezett február 14-én, hanem hat héttel később, március 28-án dönthetnek a szavazók Goodluck Jonathan államfő utódjáról és a nemzetgyűlés új összetételéről. A szövetségi államok kormányzóit és parlamentjeik tagjait pedig február 28-a helyett április 11-én választhatják meg.
A Boko Haram harcosai láthatók a terrorszervezet által készített videón (Fotó: Beta/AP)
Az ellenzék tiltakozik a döntés ellen. Azzal vádolja a hatalom birtokosait, hogy a Boko Haram csak ürügy a halasztásra. A bírálók szerint időhúzásról van szó, amelynek fő oka, hogy az újraválasztásért induló 57 éves keresztény államfő – a felmérésekből ítélve – még nem biztos a győzelmében.
Az elnök kihívója, a népszerű ellenzéki Muhammadu Buhari. A 72 éves muszlim extábornok egy puccs után 1983 decembere és 1985 augusztusa között (katonai diktátorként) már vezette a 177 millió lakosú Nigériát, amely Afrika legjelentősebb kőolaj-kitermelője és -exportőre.
Mindkét politikus támogatói máris erőszakkal fenyegetőznek, ha jelöltjük veszít. Az összecsapások veszélye reális, hiszen a 2011-ben tartott előző elnökválasztás után az ország északi, többségében muszlimok lakta részében zavargások robbantak ki, melyek mintegy nyolcszáz ember halálát okozták. Az erőszak kiváltó oka az volt, hogy Buharit akkor magabiztosan legyőzte a keresztény többségű Dél-Nigériából származó Goodluck Jonathan.
Bár John Kerry amerikai külügyminiszter két héttel ezelőtt Nigériában arra buzdította vendéglátóit, hogy az eredetileg kitűzött napokon tartsák meg a voksolásokat, az elnököt támogató kormányzó Népi Demokratikus Párt (PDM) a helyi választási bizottságot végül rávette a két választási időpont módosítására. Kerry a hét végén azonnal bírálta a döntést, amely „mélységes csalódást” keltett benne.
Nigéria azzal érvel, hogy hadserege még nem állította helyre a rendet és a biztonságot a Boko Haram dúlta és ellenőrizte északi vidékeken. A térségben uralkodó bizonytalanság és zűrzavar miatt sokan el sem mennének szavazni. Sőt, a csaknem 1,5 millió menekültnek alkalma sem lesz voksolni.
Egyelőre rejtély, mikor sikerül véget vetni a legalább 13 500 emberéletet követelt terrornak Észak-Nigériában, ahol a Boko Haram tavaly – évekig tartó harc árán, közel-keleti mintára – iszlám államot, kalifátust hozott létre. A kormány tehetetlen a szervezettel szemben, ráadásul a véres konfliktus már átterjedt a szomszédos Csádra, Kamerunra és Nigerre.
A gyakran falvakat, sőt kisebb városokat leromboló, különös kegyetlenséggel gyilkoló, és sokszor embereket elrabló több ezer fanatikus iszlamista fegyveres az egész térség biztonságát fenyegeti. Uralmuk és garázdálkodásuk megtörésébe egy nemzetközi katonai kontingens is bekapcsolódhat. A sereg Észak-Nigériába küldéséről az 54 országot tömörítő Afrikai Unió január végén döntött. A hét végén pedig arról született megállapodás, hogy összesen 8700 benini, csádi, kameruni, nigeri és nigériai katona szolgál majd a közös seregben.
