Akárcsak a tavaszi rügyek, az elnökjelölti kampányok is lassan sarjadoznak az idén Amerikában. Ted Cruz (a felvételen), az alig két éve szolgáló, 45 éves texasi szélsőjobboldali szenátor az első, aki hivatalosan is bejelentette, indul a republikánus jelöltségért. A majdnem húsz hónap múlva sorra kerülő elnökválasztás előcsatározásai ezzel formálisan is megkezdődtek.
Ahhoz képest, hogy a legutóbbi két alkalommal a választási év előtti március végére már minden jelölt közzétette szándékát, most valahogy nehezen születnek meg a döntések. Ennek oka – mi más lenne!? – a pénz. A sikeres kampányhoz egymilliárd dollár „felhajtására” van szüksége egy-egy elnökjelöltnek – és ahhoz sok idő kell. De miután a legfelsőbb bíróság megszüntette a „kampányfüggetlen” kortesalapok szabályozását, a jelöltkincstárak feltöltése egészen más alakot öltött. A hivatalos bejelentés után ugyanis a jelöltnek minden centtel el kell számolnia, míg az a törvényt nem érdekli, hogy azt megelőzően mit gyűjt és mire költ.
Valószínűleg ezért lett a világ legnagyobb politikai cirkuszában Cruz az első fellépő: a sokak szerint esélytelen, de a szélsőjobb által roppant kedvelt jelöltnek ugyanis nem lesz könnyű dolga a pénzgyűjtéssel. Vélhető legnagyobb ellenfelei – Jeb Bush, egy volt elnök fia és egy másiknak az öccse, valamint Scot Walker wisconsini kormányzó, a szakszervezet-ellenes republikánus politika élharcosa, aki közalkalmazottak tízezreinek „garantált” nyugdíját vette el a közelmúltban – a jobboldali establishment kedvencei, rájuk fogja költeni adományait az óriáscégek és a konzervatív milliárdosok többsége.
Cruz roppant ellentmondásos egyéniség. Kanadában született, apja kubai menekült (igaz, tizenévesként még Castro katonája volt), anyja amerikai, mindketten olajipari szakemberként dolgoztak külföldön. A születési hely így nem akadály számára – ami csak még jobban kidomborítja a régi Obama-ellenes gyűlölet nevetségességét: noha az elnök apja kenyai volt, de anyja szintén egyértelműen amerikai – mégis sokan kétségbe vonták „természetes állampolgári” státusát, ráadásul éppen azok, akik most mélyen hallgatnak.
Cruz roppant tehetséges, fondorlatos ügyvéd, aki országos, sőt nemzetközi retorikai versenyeket nyert egyetemi hallgatóként. Politikai karrierjét már kezdő jogászként elindította: William Rehnquist korábbi konzervatív legfelsőbb bírósági elnök segédje volt. Magánpraxisában a puskalobbi érdekeit képviselte, majd részt vett a Clinton elleni leváltási eljárás előkészítésében. Később az ifj. Bush elnök megválasztását sikeresen kijáró legfelsőbb bírósági perben is ügyködött, majd George W. Bush igazságügy-minisztériumi államtitkára lett. Bush távozása után ő is visszament Texasba, ahol gyorsan állami főügyésszé lépett elő, és mint ilyen, nem egy legfelsőbb bírósági ügyben képviselt sikeresen szélsőjobboldali kereseteket, például azt, amikor sikerült megsemmisíttetni a washingtoni önkormányzat fegyvereladási tilalmát.
Alig kétéves szenátori szereplése során is ügyesen kereste a rivaldafényt a Teadélután mozgalom kormányellenes támadásainak élharcosaként. 21 órás obstrukciós beszédéről – amelyet az egészségbiztosítási reformtörvényről tartott, de valójában egy hosszú mesekönyvet olvasott fel elejétől végéig – a Magyar Szóban is beszámoltunk. Legnagyobb Obama-ellenes akciója a 2013-as kormánybezárás volt, amelynek ismétlési kísérlete során még idős párttársa, John McCain arizonai szenátor is egyszerűen idiótának nevezte. (McCain a héten Obamának is azt javasolta, hogy „hagyjon fel az idegrohammal” Netanjahu izraeli miniszterelnök politikai kanyarai miatt. Ez is mutatja, hogy a volt elnökjelölt kirohanásait – mint amikor Orbán Viktort vagy Vlagyimir Putyint félfasiszta diktátornak nevezte – nem érdemes komolyan venni.)
A hétfői bejelentését egy ultrakeresztény egyetem diákserege előtt tette, akiket ifj. Jerry Falwell rektor, a hírhedt keresztény-cionista prédikátor és szegregacionista iskolaalapító (akinek rasszizmusát és arabelleneségét még az amerikai zsidó szervezetek is elítélték) fia vezényelt ki számára. Nem véletlen hát, hogy Cruz bevezető szavai ezek voltak: „Isten áldása kíséri Amerikát az országalapítástól kezdve, és én hiszem, hogy még vannak szándékai Amerikával.” Ennek a jelöltnek szüksége is lehet földöntúli segítségre, mert jelenleg a feltételezhető jelöltek sorában ugyancsak hátul kullog alig néhány százalékos támogatottsággal. Mindazok a teadélutánosok és ultrakeresztények azonban, akik élnek-halnak a fegyverviselés melletti, társadalom- és egészségbiztosítás elleni, klímaváltozást elutasító, olajipart támogató, adóhivatal-eltörlő, abortuszbetiltó – radikális szónoklatokért, könnyen rá fognak szavazni az előválasztások első meneteiben. Az egyetlen ügy, amelyben Cruz akrobáciára kényszerül a Teadélutánnal szemben, az az „idegenek” kezelése: kubai menekült fiaként ellenzi ugyan az amnesztiát, de mégis munkaengedélyt adna a 11 millió illegális bevándorlónak.
A következő néhány hét alatt a többi republikánus elnökjelölt-reménységnek is ringbe kell szállnia. A demokrata tábor legjelentősebb képviselői közül azonban csak Hillary Clinton indulását várják. Meglepetések viszont még a baloldalon is születhetnek – mint azt 2008-ban láttuk.
