Már keresik az új helyszínt, ahol ismét találkozhatnának az afgán kormány és a tálibok képviselői, hogy folytassák a béketárgyalásokat, illetve megegyezzenek a több mint tíz éve tartó belháború befejezéséről. A közép-keleti országban 2001 óta dúlnak harcok, vagyis azóta, hogy az Egyesült Államok vezetésével külső katonai beavatkozás megbuktatta az öt évig regnáló tálib rezsimet.
Kabul és a fanatikus iszlamista lázadók küldöttsége – az USA és Kína képviselői jelenlétben – a múlt héten a pakisztáni főváros, Iszlámábád közelében egynapos egyeztetést tartott. Bár a találkozó eredménytelenül zárult, a küldöttségek megállapodtak, hogy az iszlám böjti hónap, a ramadán lezárulta, vagyis július 18-a után folytatják a megbeszéléseket. A cél: előnyös feltételek megteremtése a békéhez és a megbékélési folyamathoz.
Az afgán külügyminisztérium a pakisztáni találkozó után közleményt adott ki, amelyben megjegyzi: a két fél felismerte, „hogy bizalomépítő lépéseket kell tenni a párbeszéd folytatásához”. Kabul ezzel először ismerte el, hogy tárgyal a tálibokkal. Nem hivatalos megbeszélések, puhatolózások már korábban is voltak, de az érintettek ezekről nem adtak tájékoztatást.
A múlt heti tárgyalás óta azonban mintha minden megváltozott volna. Azóta nemcsak Kabul ismerte el az egyezkedés tényét, hanem a tálibok is. A fővezérük, egyszersmind vallási vezetőjük pedig már a béketárgyalások folytatását szorgalmazza. Mohamed Omar molla a ramadánt lezáró eid al-fitr ünnep alkalmából közzétett szerdai írásos üzenetében ugyan nem használta a tárgyalás kifejezést, de úgy fogalmazott, hogy az iszlám előírásai „nem tiltják az ellenséggel folytatott békés interakciót”.
A tálibok államát 1996-tól 2001 végéig irányító molla ezzel lényegében védelmébe vette a –„fegyveres dzsiháddal párhuzamosan” zajló – politikai törekvéseket, valamint „az ellenségekkel folytatott békés kapcsolatfelvételt és találkozókat”. Mozgalmában nem mindenki ért egyet vele. Sőt, az a hír járja, hogy a vezetés két táborra szakadt: az egyik – élén Omar mollával – kiegyezéspárti, a másik, amelynek hangadója Abdul Qayum Zakir harctéri parancsnok, viszont elutasítja a megbeszéléseket Kabullal.
Az afgán vezetés egy ideje azonban az Iszlám Állam (IÁ) jelentette veszéllyel is kénytelen szembenézni, amely a tálibokat szintén fenyegeti. Sokan épp ezért a brutalitásáról hírhedté vált és a táliboknál is kegyetlenebb IÁ afganisztáni megjelenésével, fokozatos megerősödésével hozzák összefüggésbe a két régi ellenség közeledését. Kabul elkötelezett a szélsőséges csoport kiűzése iránt, s ebben akár a tálibok is partnerei lehetnek, hiszen az IÁ mindkettőjük útjában áll.
