Bizonytalan időre felfüggesztett a macedón alkotmánybíróság szerdán minden olyan tevékenységet, amely a június 5-re tervezett előre hozott parlamenti választásokra vonatkozik, a döntést követően a házelnök összehívta a szkopjei parlamentet, amelynek szavaznia kell a választási törvény módosításáról.
A macedón választási bizottság közlése szerint kizárólag a kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) - Nikola Gruevszki előző macedón kormányfő pártja - adta át jelöltlistáját az előre hozott parlamenti választásokra, így ez az egy párt vehetett volna részt a voksoláson. Két kisebb parlamenten kívüli párt listáját elutasították, a három másik nagy párt pedig a választás bojkottját jelentette be, mert szerintük nincsenek meg a tisztességes és szabad választások feltételei, valamint a választói névjegyzéket is átláthatóvá és korszerűvé kell tenni egy esetleges voksolás előtt.
A macedón sajtó beszámolói szerint az alkotmánybíróságot a kisebbik kormánypárt, az Albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) kereste meg azzal, hogy vizsgálják felül, alkotmányos volt-e a parlament feloszlatására vonatkozó, és így a választásokat lehetővé tevő döntés.
Az alkotmánybíróság a megkeresést követően függesztett fel minden előkészítő intézkedést, és jövő szerdára ígért döntést. Amennyiben a testület úgy dönt, hogy a parlament feloszlatása nem egyezik az alkotmányban foglaltakkal, úgy semmissé teheti a választási kiírást.
Trajko Veljanoszki házelnök ugyanakkor az alkotmánybíróság bejelentésére reagálva szerda délutánra összehívta a parlamentet, amelynek napirendjén a választási törvény módosítására vonatkozó javaslat gyorsított eljárásban való megvitatása szerepel, amelyet a DUI készített elő. A macedón sajtó úgy tudja, hogy a dokumentumban csupán a június 5-re tervezett voksolásra vonatkozó rész törlése szerepel, az új szavazás tervezett időpontja nem.
A macedón belpolitikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszkit és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg a legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnökét, Zoran Zaevet. Ezt követően Zoran Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.
A válságot uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra lehetett kezelni. A négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy április 24-én előre hozott választást tartanak - ezt halasztották később június 5-re -, valamint a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek is le kellett mondania.
A válságot kezelendő Gjorge Ivanov államfő bejelentette, hogy kegyelemben részesíti a belpolitikai válság érintettjeit, ez azonban csak tovább fokozta az elégedetlenséget, a döntéssel egyik oldal sem értett egyet, tiltakozások törtek ki Szkopjéban és más városokban. A tiltakozók azonban nemcsak az elnöki kegyelem ellen tüntetnek, hanem a választások elhalasztását is követelik, mert szerintük nincsenek meg a tiszta és tisztességes voksolás feltételei.
