A NATO-külügyminiszterek tegnapi brüsszeli tanácskozásán Montenegró szerződést írt alá a katonai szervezethez való csatlakozásról. A magyar külügyminiszter szerint ez nagyban hozzájárul a nyugat-balkáni térség stabilitásához. Szijjártó Péter szerint az euroatlanti közösséget a hidegháború vége óta soha nem érte egyszerre annyi biztonsági fenyegetés és kihívás, mint jelenleg, és ezekre a legjobb választ a NATO bővítése jelenti.
Milo Đukanović montenegrói kormányfő és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szervezet brüsszeli székházában tartott értekezleten (Fotó: Beta/AP )
A montenegrói csatlakozási jegyzőkönyvet még a 28 jelenlegi tagállamnak is ratifikálnia kell, ami egy–másfél évet vehet igénybe. A katonai szövetséghez legutóbb a 600 ezer lakosú Montenegróval szomszédos Albánia és Horvátország csatlakozott 2009-ben.
Szijjártó szerint az észak-atlanti szövetségnek biztosítania kell a tagsági perspektívát azon országok számára, amelyek „osztják az értékeinket, és szeretnének a közösségünk tagjai lenni". Szerinte Macedónia és Grúzia is megérdemli a tagsági perspektívát, ezért Magyarország szorgalmazza, hogy a NATO varsói csúcstalálkozóján fogadják el a csatlakozás „előszobájának" tartott tagsági akciótervet mindkét ország számára. Hozzátette ugyanakkor, hogy a NATO-n belül ezt az álláspontot jelenleg nem támogatják.
A montenegrói NATO-csatlakozás ellen tiltakozó orosz reakciók kapcsán Szijjártó kiemelte, hogy ez nem konfrontatív lépés Oroszországgal szemben, a régió stabilitása Moszkvának is érdekében áll, márpedig a csatlakozás ellenállóbbá teszi a „politikailag, gazdaságilag és az iszlám radikalizmus szempontjából is rendkívül sebezhető térséget".
