2024. szeptember 8., vasárnap

Horvátországban tízezrek tüntettek az oktatási reform folytatásáért

Zágrábban és tucatnyi más horvát városban is tízezrek vonultak utcára szerda délután az oktatási reform folytatásáért, ami az ország januárban megalakult jobbközép kormánya alatt megakadt.

    Zágráb főterén, a Jelačić bán téren a rendőrség becslései szerint több mint 25 ezer ember gyűlt össze.
    A tüntetéseken részt vevők politikamentes oktatási reformot követeltek. Emellett hangosan követelték Predrag Šustar oktatási miniszter lemondását is. A tüntetések kiváltó okát a reformok kidolgozását irányító szakértői csoport és vezetőjének múlt heti lemondása szolgáltatta.
    Az oktatási reformokon dolgozó csoport, amelyet még az előző, szociáldemokrata kormány hozott létre, 16 hónapig dolgozott a horvát tanterv megújításán. A munkában több száz tanár, tanító és óvónő vett részt, akik nyilvános pályázat útján jelentkeztek a feladatra. A lemondásuk hátterében az állt, hogy a kormány a parlament illetékes bizottságán keresztül új tagokat jelölt s rajtuk keresztül akarta a neki megfelelő irányba terelni a csoport munkáját.
    Az osztrák hírügynökség úgy tudja: a politikai nyomás mindenek előtt az egyházhoz közeli HRAST politikai szerveződéstől jött, amely ismert az oktatás és kultúra terén vallott radikális nézeteiről. A HRAST a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette kormányzó Hazafias koalíció tagja. A jelenlegi zágrábi vezetés a szociáldemokrata elődjének reformját eddig is csak fél szívvel támogatta.
    Az oktatási reform körüli események először egy aláírásgyűjtő kampányt váltottak ki, a petíciót aláírók száma meghaladja a 35 ezret. Nagyjából 300 civil szervezet, aktivista csoport és oktatási szakszervezet mellett számos közéleti személyiség sorakozott fel a "Horvátország jobbra képes" nevű kezdeményezés mögött, amely az országszerte tartott tüntetéseket is szervezte.
    A reform, illetve az azon dolgozó csoport munkájának folytatása mellett foglalt állást a HDZ egykori politikusa, Kolinda Grabar-Kitarović köztársasági elnök is.