Történelminek nevezhető látogatást tett Bakir Izetbegović, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja ma, amikor lerótta kegyeletét az 1993-ban, a boszniai háború idején meggyilkolt szarajevói szerbek vesztőhelyén, Kazaniban.
A boszniai sajtó beszámolói szerint az 1992-1995-ös boszniai háború idején a bosnyák félkatonai egységek több tucat szerbet lőttek le és dobtak a Trebević-hegy Kazaninak nevezett szurdokába. A bosnyákok így álltak bosszút a városaikat elfoglaló szerbeken, de nemcsak szerbeket, hanem néhány horvátot és bosnyákot is itt öltek meg a jelentések szerint. A vérengzés idején Bakir Izetbegović édesapja, Alija Izetbegović volt Bosznia-Hercegovina államfője.
Bakir Izetbegović ma úgy fogalmazott: adósságot törleszt azzal, hogy ellátogat a kivégzések helyszínére, és már sokkal előbb meg kellett volna tennie. Hozzátette: saját nevében rója le kegyeletét, nem várja el, hogy bárki is kövesse példáját, de ha minden érintett fél hasonlóan lépne fel, akkor az jelentősen hozzájárulna nemzetek közötti megbékéléshez és a békés egymás mellett éléshez.
A boszniai háborúban mintegy százezer embert halt meg, és majdnem kétmillióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Szarajevóban a nyilvántartások szerint 842 szerbet öltek meg, Kazaniban 29 testet exhumáltak. A boszniai államelnökség bosnyák tagjának látogatása hozzájárulhat az országban élő bosnyákok, horvátok és szerbek megbékéléséhez, hiszen az utóbbi két népcsoport többször is sérelmezte, hogy a háborúban nekik is voltak áldozataik, akikről a hatalom gyakran megfeledkezik.
A Kazaniban történt gyilkosságokért eddig 14 egykori katonát ítéltek 10 hónaptól 6 évig terjedő börtönbüntetésre.
