Megvonta a bizalmat Tihomir Orešković kormányfőtől a horvát parlament csütörtökön, ezzel automatikusan megbukott a kormány is.
A 151 fős nemzetgyűlés 125 igen szavazattal 15 ellenében és két tartózkodással a kormányfő visszahívása mellett voksolt.
A nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) június 7-én nyújtott be bizalmatlansági indítványt Tihomir Orešković ellen, akit egyébként korábban éppen a HDZ javasolt erre a posztra.
A legtöbb parlamenti párt, köztük az ellenzéket vezető Szociáldemokrata Párt (SDP) és a nemzeti kisebbségek képviselők is Tihomir Orešković visszahívását támogatták és
előre hozott parlamenti választások kiírását követelték a csütörtöki vitában.
Tihomir Orešković parlamenti felszólalásában beszámolt az elmúlt hónapokban végzett munkájáról és elutasította a HDZ vádjait. A bizalmatlansági indítványt benyújtó HDZ-s képviselők az indoklásban egyebek között felrótták Oreškovićnak, hogy a gazdasági és szociális ügyek, a munkahelyteremtés helyett főként azzal foglalkozott, hogy új vezetőket nevezzen ki a bűnüldöző szerveknél. Szerintük a kormányfő politikai feszültség alatt tartotta az országot annak érdekében, hogy nagyobb politikai hatalomra tegyen szert.
A HDZ vezette koalíció úgy ítélte meg, hogy Orešković veszélyeztette az ország működését és pénzügyi stabilitását "politikailag felelőtlen viselkedésével", például azzal, hogy politikai legitimitás nélkül kérte azoknak az embereknek a lemondását, akik őt megválasztották. Orešković két hete ugyanis lemondásra szólította fel mindkét helyettesét, arra hivatkozva, hogy a Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettes, HDZ-elnök és Božo Petrov miniszterelnök-helyettes, a kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája elnöke között kialakult személyes ellentét túl nagy teher a kormánynak és az országnak. Orešković felszólítása után a HDZ bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormányfő ellen.
Orešković csütörtöki beszédében azt hangoztatta, leváltásának valódi oka az, hogy ő a nemzeti érdekek megvédésén munkálkodott.
Kiállt amellett, hogy folytatódjon a döntőbírósági eljárás a Mol-INA ügyben, és új tárgyalásokat kezdeményezett, ami egyeseknek nem felelt meg - hangsúlyozta. A miniszterelnök úgy vélte, kormánya egyének személyes érdekei miatt bukik meg, ha úgy dönt a parlament.
Orešković felszólalása után elhagyta az üléstermet.
