2024. szeptember 8., vasárnap

A gazdaság a fő témája a horvát választási kampánynak

A két nagy horvát párt, a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) hasonló politikai elképzelésekkel rugaszkodott neki a választási kampánynak, központi témának választotta a gazdaságot, de átfogó reformokat egyikük sem kínál.

Még egy év sem telt azóta, hogy Horvátországban parlamenti választásokat tartottak. A tavaly november 8-ai megmérettetésen az akkor kormányzó SDP és az ellenzéki HDZ fej fej mellett végzett, és egyikük sem szerzett abszolút többséget. A HDZ csak a parlamentbe újonnan, protestpártként bekerült Híd segítségével tudott kormányt alakítani, ám a két párt közötti nézetkülönbségek végül Tihomir Oreskovic technokrata kormányfő elleni bizalmatlansági indítványhoz, illetve kormányának bukásához vezettek.
A kampány legfőbb témája a gazdaság felpörgetése és az uniós pénzügyi alapok felhasználása. Átfogó reformokra egyik párt sem fektet hangsúlyt, a választási hadjárat leginkább az adócsökkentéséről és a szociális támogatási rendszer átalakításáról szól.
A HDZ gazdasági növekedést, új munkahelyeket és társadalmi igazságosságot ígér, az SDP az újítások és reformok helyett a "biztos utat" és tapasztalatát kínálja a választóknak, a Híd pedig továbbra is gyökeres változásokat akar.
Egyes szakértők szerint a pártok rájöttek, hogy a politikai sikerhez fontos az emberek életszínvonalának növelése, amely végre visszahozhatná az állampolgárok hitét az intézményrendszerbe. Mások úgy vélik: a programok nagyon kevés ésszerű és új ötletet, és még kevesebb távlati megoldást kínálnak.
A horvát munkaadók szövetsége (HUP) úgy értékelte: a programok nem nyújtnak operatív terveket a felhalmozódott gazdasági problémák megoldására. A HUP konkrét projekteket követelt a pártoktól a kormányzás első 100 napjára.
Az előre hozott parlamenti választásokon, szeptember 11-én ismét szoros küzdelem várható a két nagy politikai szekértábor között, és a Híd megint "királycsináló" szerephez juthat.
A júniusi kormánybukást követően a HDZ támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. Miután a párt új elnököt választott Andrej Plenkovic európai parlamenti képviselő személyében, néhány héten belül sikerült leküzdenie a majd tízszázalékos hátrányát az SDP-vel szemben. A legutolsó közvélemény-kutatások szerint az SDP továbbra is vezet, de a HDZ mindössze egy százalékkal marad el tőle. A harmadik helyen most is a Híd van.
A kis pártok választási koalíciókba tömörülve próbálnak meg mandátumhoz jutni. A HDZ országos szinten egyedül indul, lemondott a szélsőjobboldali Horvát Jogpárt-Ante Starcevic (HSP-AS) szövetségéről is, ezzel jelezve, hogy jelenleg erőteljesebben középre kíván helyezkedni.
Az ezt megelőző ciklusban kormányzó Zoran Milanovic vezette SDP viszont úgynevezett Népi Koalíciót hozott létre. A megszokott partnerek, a liberális Horvát Néppárt (HNS) és a Horvát Nyugdíjasok Pártja (HSU) mellé a Horvát Parasztpártot (HSS) is bevette a tömörülésbe (a HSS eddig mindig is a HDZ szövetségese volt).
A Híd ugyanakkor levonta a tanulságot: azzal, hogy a konzervatív HDZ-vel lépett koalícióra az előző ciklusban, elvesztette a bizonytalan és a baloldali szavazók egy részének a voksát. Feltehetően ezért a kampányban jobboldali populizmus eszközéhez nyúlt, ami egy baloldali választási győzelem esetén megnehezítheti a koalíciós alkudozást. A Híd mindkét nagy pártot támadja, miközben ők nem zárják ki a lehetőségét annak, hogy választások után koalícióra lépjenek a Híddal, habár ezt igazából egyikük sem szeretné.
Zarko Puhovski ismert politikai szakértő szerint a SDP több szavazatot kap az előre hozott választásokon, mint a HDZ, amely ugyanakkor jobb helyzetben van a SDP-nél, mert a Híd valószínűleg ismét a jobboldali pártot választja majd a kormányalakításban. Megjósolhatatlan ugyanakkor, hogy a Híd ugyanannyi vagy kevesebb mandátumot szerez-e, mint az elmúlt választásokon, amikor is 19 képviselői helyhez jutott - mondta Puhovski. A HDZ-nek szerinte a stabil többséghez legalább 80 mandátumra van szüksége a 151 fős parlamentben (az előző választásokon a két nagy választási szövetség egyaránt 56 mandátumot szerzett).