Horvátországban napjainkban olyasmi történik, amire évtizedek óta nem volt példa: a befolyásos katolikus egyház az iskolai szexuális felvilágosítás bevezetése miatt valóságos hidegháborúba keveredett a szociáldemokrata kormánnyal. Az egyház nyíltan támadja a kormányt, amely viszont középkori nézetekkel vádolja az egyházat, és felszólítja arra, hogy tartsa magát távol az oktatáspolitikától.
Az addig sem nyugodt helyzet a vallásbíráló államfő, Ivo Josipović egyik interjúja nyomán mérgesedett végképpen el. A Večernji list című lapban megjelent interjúban Josipović egyebek között kijelentette: „elfogadom, hogy Isten létezik, bár a tapasztalataim ezt nem erősítik meg”. Ez valóságos sértés volt a katolikus egyház számára egy olyan országban, amelyben a 4,3 milliós lakosság 90 százaléka (a legutóbbi népszámlálás szerint) az egyház hívének vallja magát. A karácsonyi ünnepek előtt az egyház nagy figyelmet keltett legújabb akciójával: a szupermarketekben és üzletekben hívei röplapokat osztogattak, felszólítva a szülőket, szálljanak szembe az iskolai szexuális oktatással, és követeljék annak beszüntetését. Az indok: az iskolásokat ezeken az órákon pornográfiára, önkielégítésre, fogamzásgátlásra, érzelmek nélküli szexre, homoszexualitásra „tanítják”.
A katolikus laikus szülők szervezete, a GROZD még nyersebben fogalmazott, amikor azt állította, hogy az a mód, ahogyan a kormány az iskolai szexuális oktatást bevezette, „totalitárius és antidemokratikus”. Željko Jovanović oktatási miniszter azzal vágott vissza, hogy az egyház középkori nézeteket képvisel, és jobban tenné, ha távol tartaná magát az oktatáspolitikától. A püspökök hazugságokat és dezinformációkat terjesztenek az új tantárgyról – vélekedett.
A Jutarnji list című lap csütörtöki kommentárjában azt írta, hogy „XVI. Benedek pápának a konzervatív családért és a modern és liberális szexuális magatartási formák ellen folytatott harcában Horvátország a kereszténység szilárd ideológiai védőbástyája lett”. Hasonló szellemben nyilatkozott Josip Božanić bíboros is, aki karácsonyi üzenetében „az ember elpusztítását” és „Horvátország számára nagy bajt” vizionált.
Az egyház és az állam közötti viszály hosszabb ideje parázslik Horvátországban. Így például Zoran Milanović kormányfő vonakodott részt venni a nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepi misén. Ezzel sok polgár szemében tabut sértett, mert Horvátországban az egyház és az állam évszázadok óta egy. A Vatikánban felzúdulást keltett Milanovićnak az a megjegyzése is, hogy „az új EU-tagállam gazdasági válságát nem a Szentlélek, hanem csak az állampolgárok erőbedobása oldhatja meg”.
