Az elmúlt években új katonai fenyegetettségek jelentek meg a világon, amely több stratégiai kihívással is szembesült. Ezek következményeit nem lehetett előre látni – figyelmeztetett tegnap Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter.
A világban kialakult új katonai fenyegetettségekre figyelmeztetett tegnap a magyar honvédelmi miniszter. Benkő Tibor a parlament külügyi bizottságában Magyarország biztonság- és védelempolitikájának jövőjéről tartott beszámolót Sztáray Péter Andrással, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkárával és Ugrósdy Mártonnal, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) igazgatójával.
Benkő Tibor védelmi miniszter (balról) szerint a Nyugat-Balkánon továbbra is nagyon instabil a helyzet (Fotó: MTI)
A miniszter szerint Magyarország biztonsági környezete az elmúlt években gyorsan változott. A Nyugat-Balkánon továbbra is nagyon instabil a helyzet, Ukrajnában pedig háborús helyzet van. Utalt arra is, hogy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában sok ingatag állam található. Ezekbe a térségekbe azért vezényelnek katonákat, hogy a gondokat ott kezeljék, ahol a probléma forrása található, és megakadályozzák az emberek elköltözését.
A NATO két fő veszéllyel számol: a keleti (orosz) fenyegetettséggel és a délivel. A miniszter ugyanakkor megjegyezte: több stratégiai kihívás is megjelent, amelyek következményét nem lehetett látni. Ezek között említette a Krím félsziget orosz annektálását és az Iszlám Állam terrorszervezet működését.
A romló biztonsági környezetet figyelembe véve felértékelődik a kollektív védelem fontossága, a NATO-nak nagyobb súllyal kell megjelennie. Ehhez a közös tehermegosztás kiemelten fontos – hangsúlyozta, hozzátéve: minden ország köteles olyan katonai képességet fenntartani, amely garantálja saját biztonságát, és megfelel a szövetség elvárásainak.
Magyarország eltökélt, hogy 2024-re bruttó hazai össztermékének két százalékát védelemre fordítsa. Ezzel összhangban készült el a honvédelmi és haderőfejlesztési program is, amely tíz évre határozza meg a feladatokat, magában foglalja a haditechnikai eszközök cseréjét, a személyi állomány kiképzését és felkészítését.
Benkő elmondta: a NATO közép-európai – hadosztályszintű – parancsokságot hoz létre Székesfehérváron. Szintén Magyarországon (Szolnokon) rendezik be a különleges műveleti erők regionális központját.
Kiemelte továbbá, hogy Európa biztonságáról a kontinens országainak kell gondoskodniuk. Ezt a célt szolgálja az állandó strukturált együttműködés (Pesco) is, amely az európai képességhiányok fejlesztését célozza. Magyarország jelenleg 15 Pesco-projektet követ.
Sztáray Péter András, a KKM államtitkára ehhez hozzáfűzte: keletről hibrid elemekkel tarkított, de inkább katonai kihívás érzékelhető, míg délről az aszimmetrikus hadviselésre jellemző kihívások jelentek meg. Beszámolt arról is, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikájáról s ehhez kapcsolódóan Magyarország stratégiai céljairól tanulmány készült a KKI-ben. Ebben megvizsgálják, hogy létre lehet-e hozni önálló uniós katonai egységet.
A tanulmányról az intézet igazgatója elmondta: azt elemezték, hogy az uniós védelmi kezdeményezések miként alakulnak a jövőben. Ugrósdy Márton szerint a dokumentum rámutat arra is, hogy a NATO-nak és az EU-nak eltérőek az érdekei. Megállapítja továbbá, hogy ha az amerikaiak nélkül kellene európai erőket állomásoztatni, arra az EU csak korlátozottan lenne képes. Ugrósdy közölte: a közös európai haderő létrehozása a nemzeti szuverenitás egy részének feladását jelentené, de a legnagyobb akadályt az uniós szerződések újratárgyalása képezi.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke azt emelte ki, hogy a NATO elmúlt öt éve újjászületési időszak volt, a szövetség feltámadt.
